LINUX

[Vajk Fekete]

ide.ne.irj at freemail.hu wrote:

>:))) Na ja, a java -> bytecode tudja hogy mirol van szo. Pl hogy szemafor.
>A bytecode-bol termeszetesen mar nem derul ki hogy mi volt az az ojjektum,
>ezert a JVM-nek mar halovany lila segedfogalma sincs az egeszrol.
>
De van! A JVM resze az utemezo, meg egy csomo dolog ami a 
multithreadedseget tamogatja.

>Eselye sincs optimalizalni ra!!
>A te peldaddal: tegyuk fel hogy a bytecode-ban nincs floating point, csak
>byte tipusok. De van valami class, ami kezeli az FP adatokat. A celhardverben
>van FPU. A java -> bytecode kozben atirodik a sok FP muvelet byte
>muveletekre. Azt utana mar semmilyen VM ossze nem rakja megegyszer koproci
>utasitasokka!
>
De van benne floating point :-)

>Ellenben, ha C-bol forditod gepi kodba, nem vesz el az informacio, a float
>adatok szepen mennek a koproci regisztereibe, majd a tobb 100 utasitasos
>emulalt matek fuggvenyek helyett 1db koproci utasitas.
>
Ellenben ha assemblyben irod, mert abban bazi jol lehet optimalizalni, 
akkor jol megirod az aritmetikat, es az az altalad irt szorzorutin fog 
futni azon a procin is, amiben van 32bites lebegopontos hw szorzas.

C ben meg boolean adattipus sincs. Hogy csak egy egyszerut vegyek. 
Honnan tudja a fordito, hogy az nem egy byte, hanem csak egy boolean??

>Vannak univerzalis igazsagok. Pl az egyik legtrivialisabb, hogy kezzel
>barmilyen procira, legyen az RISC, CISC, DSP vagy akarmi, jobban lehet
>optimalizalni, mint a legcsillogobb ferdito, interpreter, VM, egyeb.
>Ellenpeldat nem lattunk ra, nem is fogunk.
>
Ez tisztan elmelet. Lenyege a masodik sor vegen levo _lehet_ szocska. 
Lehetsegesseget kimondo tetel hamissagat biznyitani csak ugy lehetne, ha 
belatnank hogy a lehetoseg kizart. Termeszetesen a lehetoseg nem kizart! 
Ugyanugy, ahogy az sem kizart hogy 5-osom legyen a lotton.

>Akik a vita soran ilyet allitottak, vagy megtagadtak onmagukat, vagy
>hallgatnak mint szar a fuben. (Ugye, Arnold??)
>
En programokrol, forditokrol, meg procikrol beszelgetek, nem szemelyekrol.

>A hatekonysag mas kerdes. Nem egyertelmu, mert ahogy mar meg is beszeltuk,
>fugg a darabszamtol is, stb...
>  
>
Megerkeztunk. Lehet kiszallni. Ez a kulonbseg a mernok meg a tudos 
kozott. A tudos szerint hatalmas eredmeny, hogy belatjuk hogy valami 
lehetseges, a hatekonysag pedig mas kerdes. A mernok kenytelen a 
hatekonysagt is nezni, mert o nem publikal, hanem tervez.

vajk