uj haz kebelezese

[hwsw famulus]

>> az oka az on tulajdonsagaiban keresendo, negativ homersekleten (pontos 
>> ertekre mar nem emlekszem) az on kristalyszerkezete atalakul es 
>> porszeruve
> Onpestisnek hivjak. Onmagatol eleg nehezen indul meg, de ha egy ilyen 
> darabka egy "egeszseges" ontargyhoz er, konnyen "megfertozi". Szerintem 
> annyira nem veszelyes, mert lakoepuletek belsejeben azert eleg ritka az 
> alacsony homerseklet, es kulteren, autokban is alkalmaznak hagyomanyos 
> onnal gyartott nyomtatott aramkoroket...
>
>  szia: Balazs

Az ón érdekessége, hogy kétféle szerkezetet is felvehet: az egyik fémes, a 
másik nemfémes. A fémes változat 13 oC fölött stabil; alacsonyabb 
hõmérsékleten gyémántszerkezetû, szürke porrá alakul át. Ha a port 
felmelegítik, újra ezüstszínû, fémes anyaggá változik. Az alacsony 
hõmérsékleten tárolt óntárgyakon az "ónpestis" jelei mutatkoznak - a fém 
felületén szürke foltok jelennek meg, s az anyag néha porrá omlik össze. Az 
átalakulás -50 oC körül a leggyorsabb. Az ónpestis "fertõzõ" - a "beteg" 
óndarab 13 oC alatt minden olyan óntárgyat elszennyez, amellyel közvetlenül 
érintkezik. Ez a nem mindennapi tulajdonság számos furcsa történet forrrása 
lett. Például 1867-68 nagyon kemény telén a szentpétervári vámházban tárolt 
óntömbök tavaszra szürke porhalmokká változtak. Az ónnal ötvözött ólom 
késlelteti az átalakulást. A fennmaradt régi óntárgyak rendszerint ólmot is 
tartalmaznak.

A meghajlított ónrúd jellegzetes zajt - ónzörejt - hallat. A hangot az 
egymáson súrlódó kristályok keltik.

Az ón számos olyan ötvözet fontos komponense, amelyet alacsony olvadáspontja 
és/vagy korrózióval szembeni ellenállása miatt használnak. A lágyforrasz 
vagy forrasztóón általában ólom-, ón-, kadmium-, cinkötvözetekbõ készül. A 
betûfém (amely szinte teljesen eltûnt már a nyomdából) antimon, ólom és ón 
ötvözete volt. A speculum-fém (tükörfém) - neve a latin speculum (tükör) 
szóból ered - két rész réz, csaknem egy rész ón és egy kevés nikkel 
ötvözete. A fényes fémbõl régen, amikor még nem ismetrék a foncsorozott 
üvegtükröt, tükröket készítettek. Szintén ónötvözet a Babbitt-fém, amelybõl 
csapágyat gyártanak; a Wood-fém, a Lichtenberger-, Newton- vagy 
Lipowitz-ötvözet olvadóbiztosítékhoz használható. Az ón dísztárgyak egy 
kevés antimont és rezet is tartalmaznak.

Az ónozás is a régi mesterségek közé tartozik. Plinius szerint a gall 
provinciákon vonták be elõször a réztárgyakat ónnal: az új felületet alig 
tudták megkülönböztetni az ezüsttõl. A mûvelet során a tárgyakat olvadt ónba 
mártották. A középkorban már acélbádogot is ónoztak. Az így elõállított 
fehérbádogból jóval késõbb konzervdobozokat készítettek: a konzervet 1810 
táján találta fel Franciaországban Peter Durand, a konzervgyártás 1812-ben 
indult meg Bryan Donkin és John Gamble londoni üzemében. S ne feledjük el, 
hogy az Óz Bádogemberének szíve is ónozott lemezen dobog.