citerahur CNC epitoknek

[Sass Péter]

Szabados István  <szabados.i at easymail.hu> 2005.06.17. 19:22:27 +2h-kor írta:

> > ha valami kis frekin 
> > rezonál, az nagy frekin is rezonálni fog egy másik módusban! 
> 
> Egy gépszerkezetnél mit értesz másik módus alatt ?

Millióféle állóhullám alakulhat ki egy valós testben. 
Pl. egy téglatestszerű testben alapeset a hosszanti félhullámú hajlítási 
(transzverzális) módus, ez szokott a legkisebb frekijű (f1) lenni, aztán 
rápakolhatunk n*f1 frekijű hullámot még mindig hajlítási feszültségben, 
ugyanezt más alapfrekivel a két másik irányban is, aztán léteznek 
nyújtási (longitudinális) és csavarási (ez is egy spéci transzverzális)
módusok, mindegyik rengetegféle frekin a végtelenig. Egy bonyolult 
testnél ezeken kívül milliónyi más, névtelen módus is megjelenik, akár 
olyan is, ami a test egyik részén longitudinális, másik részén 
transzverzális. 

> > Eleve ha a kis sajátfreki lenne a cél, akkor nem acélból készítenék. 
> > A sajátfreki a hang terjedési sebességével arányos, az pedig acélban 
> > igen magas. 
> 
> El kell, hogy keserítselek. A sajátfrekvenciának semmi köze a hang terjedési
> sebességéhez.

Érdekes dolgokat tud meg az ember! Én azt hittem, hogy például egy 
hosszúkás testben f(n)=n*c*2/l frekvenciájú hosszanti állóhullámok 
tudnak kialakulni, ahol l a test hossza, c a benne haladó hullám sebessége.

> Ha tanultál volna egy kis mechanikát, akkor tudnád, hogy a tömegtől és a
> rugalmassági adatoktól függ a dolog.

Miért, a hangsebesség mitől függ?!?  A sűrűségtől, meg a rugalmassági 
állandótól. Egész konkrétan longitudinális hullámokra c=sqrt(Ey/Rho) 
(Ey:Young modulus, Rho: sűrűség) transzverzális hullámokra már alak, és 
polarizációs irányfüggő is, és csavarási módusoknál a torziós modulus 
számít, de továbbra is c=sqrt(E/Rho), és az alak egyértelműen meghatározza 
a sajátfrekiket. 

"Tanultam volna"? Nem tudtam, hogy nálad van az indexem!

Üdv.:
-- 
Sass Péter
Távközlés technikus és tranzisztor-gyógyász