high-end, volt: Re: elektronikai

[Lakatos Arpad]

Hello!

On Tue, Jul 12, 2005 at 08:00:59PM +0200, ide.ne.irj at freemail.hu wrote:
> Thus spake Lakatos Arpad:
> 
> PL509. A PY88 a booster dioda volt.
Ja, ja, az lesz, csak hat en se nagyon astam bele magam :) neha
butasagot mondok..

> Nekem az a meglatasom, hogy a tranyokkal is valami hasonlo tortenik,
> amikor 4 ohmra dolgoznak. Lehet 4 ohmos terhelesre is csoveket
> fejleszteni, de a technologia lehetosegeibol adodoan eleg szar lesz.
> Ezert gondoltam a trafos tranyos erositot. De lehet hogy az egyeb
> problemak miatt nem erdemes foglalkozni vele, sot szinte biztos, de
> azert kivancsi lennek hogy az audiofilek szerint milyen a hangzasa.
Szerintem is erdemes lenne kiprobalni tranyos trafos vegfokot.
Mondjuk, ugye, hangositasi celra epitettek ilyeneket (BEAG), de ott nem
a hifi - high.end volt a cel, bar ilyen trafom van itthon, nem tudom,
mennyire lenne jo erre a celra, de ha kiserletezunk, osszedobhatjuk,
mint van.
Sztem is erdemes lenne nagyimpedancias tranzisztoros vegfokot csinalni
es a vegere egy imp.csokkento trafot tenni.
A tortzitas meg ha jol emlekszem, csokkentheto magas tapfesz
hasznalataval, s mivel ez a trafo is rakotheto a 100V-os erndszerre, ha
a vegfok mondjuk +/- 50..80 V-rol jarna, talan jobb eredmenyeink
lennenek, mint egy ,,sima'' AB oszt. +/- 35V-os vegfoknak...
?

Az a baj, hogy a tranzisztorrol keveset tudunk, pedig mar vagy 40 eves,
es annyi parametere van, amitol sokminden fugg, hogy kevesen
vallakozhattak ezt az ,,egyszeru'' felvezetot kivesezni...

> Hat ez az. A multkor volt szo a FETek hatasfokarol, es az optimalis
> feszultseg-tartomanyrol. Az a helyzet, hogy a gyartastechnologiabol
> adodoan, vagy talan meg melyebb elmeleti okok miatt van egy eleg jol
> meghatarozott nagysagrend, ahol a legjobban mukodnek a FETek.
> Lehet csinalni kisebb es nagyobb feszultsegre is cuccokat, meg a hatasfok
> is jo lehet, de akkor vagy a gate kapacitas, vagy az ar lesz szornyu,
> vagy valami egyeb baj lesz.
Na ez az... A FET all a legkozelebb a csohoz, de megis van sok
parametere, ami mas es mashogy is viselkedik...
Sok fetet meg tenyleg nem lehet ,,buntetlenul'' parhuzamositani, mert
lecsokken a savszelesseg, vagy mas problemak lepnek fel..

> A csoveknel is van egy ilyen, a kohm nagysagrendben, es a bipolaris
> tranyoknal is, azt nem tudom hol.
Talan az erteke itt kisebb, de tranyonal is kapcsolasfuggo, milyen lesz
a kimeno impedancia..
Valami atfogo tranzisztoros irodalmat el kellene olvasni, hogy
megismerjuk ezt az eszkozt, mert csak a h es y parameterek szerintem
kevesek egy jo erosito, muszer stb. epitesehez.

> (Mert mindenki szarik bele, es a legkulonbozobb beallitasban hasznaljak
> szegenyeket, mindenfele kapcsolastechnikai trukkokkel kompenzalva a
> hatranyokat)
Hat igen, sokszor megbonyolitjak igy az aramkort, mert bevalt dolgokat
tesznek bele, ismerve a hibaikat es azokat kompenzalva ujabb hibat es
torzitast, visszacsatolast tesznek bele...
Pl. lattam olyan erositot, ahol a vcs halozat muvonalszeruen egy
idokesleltetessel volt felepitve, hogy minel kisebb legyen a fazistolas
a bemenetre visszacsatolt es a bemenetre erkezo hangjel kozott, a
hangfrekis tartomanyban.
Tehat a nagy es atfogo vcs nem egy ,,sima'' 100kohm+xx nF kondi volt,
hanem egy gyakorlati, tapasztalt (_nem_ szimulalt :-)) RC halozat volt.
Meghallgatva ezt a vegfokot, tenyleg jobban szolt, mint mas,
,,hagyomanyos'' vegfokok (de persze lehet, hogy nem volt kisebb a
torzitasa, de audiofilebbnek hatott... :-) ).

> -- 
> Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
> "Microsoft Certified Angry OS Rebooter"
> 
> -----------------------------------
>  Szponzorunk: http://tonerbolt.hu/

-- 
Arpi  -  http://koli.kando.hu/arpad
Micro$oft: It's where you don't want to go today...