hazi delej

[hwsw famulus]

>> Tavaly futott egy EU program allattarto telepek szamara ...
>
> Mit lehet tenni az ilyen fajta gazok koze keveredett illatosito gazokkal? 
> Vagy a kenhidrogen is jo biogaz? :-) Vagy nem attol budos az egesz? 
> (Nyilvan sokfele szerves anyag van meg ott, ennek megfelelo valtozatos 
> gazok-gozok...
>
> Vagy ez mar mind meg van oldva?
>
> hjozsi -----------------------------------

Tájképnek...

KJ

-------------------------------------
4. Gáz halmazállapotú energiahordozók - biogáz

A biogáz-termelés a szerves eredetű hulladékok olyan kezelési eljárása, 
amely a hulladékok fizikai-kémiai tulajdonságától, valamint a hulladékok 
keletkezési ütemétől és egyéb jellemzőitől függően eltérő előkezelést, és 
azokhoz szükséges technikai előfeltételek biztosítását igényli. Biogáz 
előállításra majd valamennyi szervesanyag alkalmas: istállótrágya, 
élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok, zöld növényi részek, 
háztartási hulladékok, kommunális szennyvizek, stb. Ennek megfelelően 
beszélhetünk növényi eredetű és kommunális eredetű biogázról.

A biogáz 60-70%-ban metánt, 30-40%-ban CO2-t tartalmaz. Fűtőértéke 22-23 
MJ/m3. A biogáz felhasználható hőtermelésre, de lassújárású belsőégésű 
motorok esetén üzemanyagként is.

7

Típusai:

- pirolízisgáz: lignocellulózok termikus bontásával jön létre

- generátorgáz: elgázosítási eljárás során, reagensként levegőt használva 
lehet előállítani

- szintézisgáz: elgázosítási eljárás során, reagensként vízgőzt vagy O2-t 
használva lehet előállítani.

A. biomassza elgázosításának technológiája még nem olyan fejlett, mint a 
biomassza elégetése, és jelenleg még nem érett meg a piacra való bevezetésre 
sem. A fő probléma a termékgáz hatékony és gyakorlatban használható 
tisztítási módszerének kidolgozása.

4.1. Biogáz előállítási technológiák

A biogáz feldolgozási folyamata során a biomassza mikrobák segítségével 
anaerob módon lebontásra kerül. Az így keletkezett metán és széndioxid 
gázokból álló keverék a biogáz, ami elektromos áram, ill. hő előállítására 
használható. A metántartalom a felhasznált anyagok összetételétől, valamint 
a feldolgozási folyamattól - pl.: az erjesztés hőmérsékletétől, 
időtartamától - függ, de CO2-elvonással akár 99%-ra növelhető. Alapvetően 
két csoport különböztethető meg: félszáraz és nedves eljárások.

Nedves eljárások:

Alapanyaguk általában hígtrágya, vagy élelmiszeripari szervesanyag-tartalmú 
folyadék, melyeknek szárazanyag-tartalma 2-8 %, és szervesanyag-tartalma 
40-60 % között változik. Az alapanyagot általában naponta több alkalommal 
szivattyúval táplálják be az erjesztőtérbe, ahol szakaszos, vagy folyamatos 
keverést alkalmaznak

Félszáraz eljárások:

Lényegében a felhasznált alapanyag összetételében tér el a nedves 
eljárástól. A fermentorba elore megtervezett recept alapján összeállított 
anyagot juttatnak. Az anyag kívánatos konzisztenciáját különbözo 
mezogazdasági melléktermékkel, gyakran szalmával állítják be.

Biogáz termokémiai eljárással (pirolízis) is termelhető - autoterm és 
alloterm eljárással.

Autoterm gázosítási eljárások:

Ennél az eljárásnál a biogén tüzelőanyaghoz oxidációs anyagot (levegőt vagy 
oxigént) adunk. Ennek során a biomassza egy része elég, és az így 
keletkezett hőt használják a maradék biomassza bontására. Végtermékként 
lényegében egy csekély fűtőértékű gáz (amely főként gáz halmazállapotú 
összetevőkből, pl. CO-ból, CO2-ból, H2-ből, CH4-ből és N2-ből, valamint 
nemkívánatos részekből, pl. kátrányvegyületekből és szállóhamu részecskékből 
áll) és szilárd gázosítási hulladék (pl. salak) jelentkezik. Ha oxidációs 
anyagként oxigént használnak, a termékgáz nitrogénben szegény, így 
fűtőértéke nagyobb.

Alloterm gázosítási eljárások:

Ezeknél az eljárásoknál nem levegőt, hanem gőzt, ill. gőzkeveréket és 
újracirkuláltatott füstgázt használnak gázosítási közegként. A gázosításhoz 
szükséges energiát ebben az esetben nem a lezajló gázosítási reakciók 
biztosítják; külső energiát használnak. Összehasonlítva a levegő közegű 
gázosítási eljárásokkal, az alloterm gázosítási eljárások

8

előnye az, hogy fele akkora gázáramlás mellett (mivel a levegő iners 
nitrogéntartalma kiesik), kb. kétszer akkora a termékgáz fűtőértéke (10-14 
MJ/Nm3). Másik előnye a termékgáz egyértelműen alacsonyabb kátránytartalma, 
mivel a vízgőz felgyorsítja a szénhidrogén-vegyületek felbomlását. 
Hátrányuk, hogy nagyobbak a működtetés költségei, és komplexebb a 
berendezés-technikájuk is, ami a befektetési költségekben csapódik le. Ezért 
gazdaságilag csak a nagyberendezések szempontjából fontosak az ilyen 
rendszerek.

A biomassza gázosítására jelenleg rendelkezésre álló technológiák többnyire 
még fejlesztés alatt állnak, egy néhány bemutató projektet éppen most 
indítottak el. A biomassza gázosításán alapuló motorhőerőművek technológiája 
így még nem vezethető be a piacra és még műszakilag sem kidolgozott, 
jóllehet az utóbbi években, a biomassza gázosítása iránt növekvő érdeklődés 
mutatkozik.

Megemlítendő, hogy biogáz a városi szeméttelepeken is képződik - ez lassú 
folyamat, a gáz összetétele változó (depóniagáz). Ez a típusú gázkinyerés 
megoldandó feladatot jelent, mivel egyébként a metán a légkörbe kerülve 
hozzájárul az üvegházhatáshoz.

4.2. Biogáz-előállító telep felépítése

Minden egyes biogáz-telep alapvetően három részből áll:

- Fermentáló: A biológiai folyamat "színtere". Légmentes lezárása után 
üzemihőmérsékletre kell melegíteni (többnyire 35-40°C).

- Gáztározó: A biogáz felfogására és közbenső tárolására szolgál. Itt 
általában megtörténik a biogáz részleges tisztítása is.

- Gázhasznosító: A biogázt fűtőkazánokban, ill. blokkfűtőkazánokban lehet 
felhasználni.

4.3. A biogáz hasznosítási lehetőségei

a. településen belül: fűtés, főzés, melegvíz-előállítás, stabil munkagépek 
közvetlen hajtása, villamosenergia-termelés, és a termelt áram 
felhasználásra, világítási célokra, vagy ipari munkagépek hajtására

b. nagy gáztermelő telepeken: felhasználás közvetlenül gázenergia-formában, 
eltüzeléssel, gázból villamosenergia-termelés, gáztisztítás és mosás után a 
földgázhálózatba való betáplálás, folyékony motorhajtó üzemanyag (metanol) 
előállítása

c. településen lévő ipari hasznosítás: istállók fűtése, mezőgazdasági 
hűtőberendezések üzemeltetése, terményszárítás, növényház, üvegház, 
fóliasátor fűtése, élelmiszeripari üzemek energiaellátása

d. biogáz földgáz minőségűre történő átalakítása

e. biogáz-tárolás végrehajtása

f. robbanó motor hajtása

g. villamosáram-termelés

h. biogáz tisztítása (CO2 eltávolítása, a leválasztott CO2 hasznosítása, 
kénmentesítés)

i. a termelt biogáz egész évi optimális szétosztása