0.00Mev tol 10000Mev sugárzásmérö.

[zsolt.barta_2 at philips.com]

szia

A törpiektöl elnézést a terjedelemért.

>Mit értesz összenergia alatt?

Ha a világmindenség (univerzum) összes energiáját,tömegét töltését 
"összegyurnánk" 
egy nagy semmit kapnánk.
 
>Pot. energiájának, már csak a
>gravitációs törvények értelmében is kell lennie.
>tehát ezek összege nehezen
>lehet nulla, csak ha az egyik negatív.

A világegyetemünk gravitácios töltése valoban nem 0 hanem erösen pozitiv.
Azért van igy mert egy anyagi fekete lyuk felrobbanásábol (öszobbanás) 
keletkezett. 
Ha a világegyetemünk valóban gömbszimetrikus  azt jelenti,
hogy van egy kritikus tömeg a fekete lyukakanál.
Talán a kvarkok a fekete lyuk közepén alakulnak át sugárzássá.
Létrejön egy láncreakcio és az egész felrobban.
Ha nem gömbszimetrikus valoszinüleg két agyagi de lehet
hogy egy anyagi és egy kisebb antianyagi fekete lyuk ütközött össze és 
ezért gobbant fel.

Nem értem miért nem tudtok "kilátni" a világegyetemünkböl?
Miért ne lehetne egy másik világegyetem több 100 vagy 1000 milliárd 
fényévre egymástól?
Miért ne lehetne a  világmindenségünk végtelen minden irányban ?
Miért ne lehetne nagyon sok és még akármennyi
anyagi és antianyagi világegyetem?
A mi világegyetemünk kezdetét az ösrobbanástol számoljuk
De az idö nem egy egyenes vagy félegyenes!
Hanem egy egyenes sosem volt elsö pillanat és sosem fog véget érni !
Az idöt én egymásutániságnak probálom felfogni.
Nem lehet az idöben ide oda utazni csakis elöre 
persze lehet gyorsabban és  lassabban is. 

>tehát energia hiány nem alakulhat ki.

Nem is alakul ki ha az eredöje semmi.

>E szerint neked negatív energiát kellene befektetned, azaz energiát
>kellene elvonnod, hogy pozitron keletkezzen, pedig ha ez így lenne rég 
>rossz lenne.

>Oké! Ha pörögnek, akkor már a mi makroszkópikus
> világunkban is megfigyelheto, hogy a gyorsuló von.
>rendszerekben inerciaerok lépnek fel,
>tehát ahhoz, hogy egy ilyen rendszer egyensúlyban 
>legyen nem taszításnak, ahogy az írtad, hanem vonzásnak kellene lennie,
>tehát egy centrális >eronek.
>Ami ellen tud tartani az inerciaeroknek. 
>A másik dolog, hogy az elektron és
>a pozitron fránya jószág! A CERN-es kollegáknak is 27km-es gyurut kellett
>építeni, hogy ne sugározzák ki az elektrononk az energiájukat,
>szinkrotron sugárzás formájában, tehát minél kisebb
>a sugár és minél gyorsabb az elektron egy nagyobb energiát sugároz ki,
>amig le nem lassul.
>A te esetedben a sugár kicsi és a sebesség nagy 
>igen hamar lelassulnának, valamint a
rekombináció során a lassul által keltett foton észlelhetok
>lennének, eddig nem észleltek ilyesmit. Továbbá ha kicsi a táv, 
>nagy a sebbeség a
>határozatlanság olyan nagy, hogy biztos lesz a két rész 
>sajátfüggvényének metszodési pontja, kvázi talákoznak
>és kioltják egymást. Ha ez a protonban
>tölténik az elég nagy baj! Lásd a kamikande kisérletet 
>1000 tonna vizet figyeltek, és mégse figyeltek meg proton bomlást,
>tehát a proton felezési ideje jóval nagyobb, mint 10^30 év. 
>Ebben az >esetben viszont fenn áll a statisztikai valószínusége a 
bomlásnak.

Ha egy e-- és egy e+- ütközik, teljesen megsemmisülnek, sugárzássá 
alakulnak. 
Ha egy e++ és egy e-+ ütközik , szintén teljesen megsemmisülnek 
,sugárzássá alakulnak.

A fenti két esetben az elemi töltések ellentétesek tehát vonzák egymást.
A gravitácios töltések azonosak tehát szintén vonzák egymást.
A történet egyszerü összeütköznek és sugárzássá alakulnak.

Ha egy e-- és egy e++ "ütközik" kötik egymást,
mongyuk neutrinó (elektronneutrino) ((e--)(e++)) keletkezik.
A neutrinó tömege és töltése 0.
Ha egy e-+ és egy e+- "ütközik" szintén kötik egymást, 
mongyuk antineutrinó ((e-+)(e+-)) keletkezik. 
Az antineutrinó tömege és töltése 0.

Élek a változtatás jogával!
A fenti két esetben nem keletkezik sugárzás.

A fenti két esetben az elemi töltések ellentétesek, vonzák egymást.
A gravitácios töltések ellentétesek, taszitják egymást.
Tehát elkezdenek gyorsulni egymás felé nö a tömegük nö a 
köztük lévö gravitácios taszitoerö  én ugy látom beáll egy egyensuly.
Ha valami oknál fogva mégis ütköznek nem semmisülnek meg az ütközés 
rugalmas.

Ha pörögnek egymás körül egy nagyon érzékeny tekercsel a
periodus idõnek megfelelö frekvenciáju feszültség indukálodik/hat.

Ha polarizálva van a neutrino  (kondenzátor) a tekercsben növekszik a fesz 
amplitudoja.
Na ezt megprobálom megmérni ;-))


>Tfh. így van, akkor gerjesszünk egy atommagot! 
>Az energia növekedésével az atommag változik, alakja eltorzul, stb, stb, 
>addig amíg egy bizonyos energia felett kettéhasad, az új atommagok 
>gerjesztett állapotuak lesznek, vagy ha jól lötted be,
>pont alapállapotba kerülnek, nem bizots, hogy keletkeznek
>melléktermékek a folyamat során, ha keletkeznek 
>az enegiájuk kicsi <100MeV általában, habár vannak brutálok is 8o).

Nem tudom hogy egy atommagon belül a kötésért csak neutrino vagy csak 
antineutrino a felelös. Lehet hogy mindkettö jelen van és ha gerjeszted az 
atommagot összeütközhetnek megsemmisülnek de nem keletkezik sugárzás.
Mivel már kevesebb "ragaszto" van az atommagban széteshet kisebb magokra.

Nagy rendszámu atommagognál sokkal több "ragaszto" kell és sokkal nagyobb 
a valoszinüsége az ütközésnek. Lehet ezért van a radioaktiv bomlás.

Valoszinüleg a vasnál a legjobb a nukleon /"ragaszto " arány és ezért a 
legstabilabb. 
Izotopoknál is kevés a ragaszto a nukleonok összetartásához.

A radioaktiv bomlásnál és a fuzionál a tömeg 
egy része sugárzássá alakul ahogy közeledünk a vas felé.
ez valoszinüleg a kvarhok, neutrinok,antineutrinok
polazizáltságának megváltozása miatt van. 


>Most nézzük a protont, mint ahogy azt már megannyiszor megtették
>ütköztessünk mondjunk 2TeV-on két részt, p+ és (p-)-t! Az erdemény, ha
>szerncsések vagyunk az, hogy két egymással 180 fokot bezáró pászma, 
nyaláb,
>jet, kinek mi tetszik indul ki belole, tehát ha ugyanaz a két 
kölcsönhatás
>kiváltóoka akkor vagy it nem kéne szimetriát tapasztalni, vagy a másik
>esetben kellene. Nézzük a jól ismert QCD-t! Ebben a protont három kvark
>építi fel és a köztük lévo glüonok tartják össze. A fent említett 
példában
>úgy képzeljük, hogy a egy kvark pont szembe találkozott egy másikkal, 
ebben
>az esetben no a tömegközépponti energia, a kvarkok között lévo glüonok
>megnyúlnak, azonban minel nagyobb lesz a távolság a glüon úgy viselkedik,
>mint egy relativisztikus húr hurkává nyúlik, miközben no a befektetet
>energia, amikor ez meghaladja egy kvark pár keltéséhez szükséges 
energiát,
>ekkor elszakad, és a felszabaduló energiából két kvark keletkezik, és a
>rekombináció során két mezon alakul két, impulzus momentum megmarad, 
tehát
>180 fokos lesz az azimutális szög. Hát szerintem ez elég konkrét leírása
>annak, ami történik. Ez esetben felfogható úgy is mintha centrális ero 
lépne
>fel, ezesetben rendeljünk hozzá pot. energiát, ez egy konstanstól 
eltekintve
>egyértelmu, ekkor úgy tünik, mintha a modell rossz lenne, mivel a térero,
>illetve potenciál csak a végtelenben lenne nulla, azonban, ha számolunk a
>keletkezo nehézkvarkok árnyékoló hatásával, akkor tökéletesen kijön az 
ún.
>aszimptotikus szabadság, amiért éppen tavaly kaptan Wilzcek-ék 
Nobel-díjat.

Lehet hogy valamit félreértek de ha proton és elton kvarkokbol áll
miért két a proton tömegének megfelelö
energiáju foton keletkezik ?

Természetesen erre is van magyarázatom :-)

proton és elton (antiproton) antirészecskék de nem elemi részecskék
és a kvarkok sem elemi részecskék.
Ahogy te is tanultad  a tömegvonzás nálluk 
valami oknál fogva csak vonzásban nyilvánul meg.
protonban valahogy kiegyenlitik egymást a gravitácios és elemi töltések
de protonban kötve egy neutrinokoz  van egy nagy sulyos
tömegü pozitron töblet ,aminek a tömege megegyezik a protonéval. 
eltonban meg kötve egy antineutrinohoz 
egy  proton tömegü elektrontöblet. 
vagyis ha protont és antiprotont ütköztetünk a nagy része sugárzás nélkül 
megsemmisül.
a maradék pozitron és elektron összeütközik és megsemmisülnek,
két nagy energiáju fotoná alakulnak.

>>Szerintem nem igaz a  kvarkok +-2/3 és +-1/3 töltése 
>>valojában +-2 és +-1 a töltésük.

>Az elobb azt mondtad, hogy a prtonot e+-ok és e--ok
>alkotják, akkor hogy van ez?

Nukleonokat kvarkok alkotják 
de a kvarkokat kétféle elektron és kétféle pozitron.
Hiába váriálom a 4 elemi részecskémet nem jön ki tört töltés!

>Ha proton elektronnal ütközik, általában szóródnak, a szóródás lehet
>rugalmas, rugalmatlan és mélyen rugalmatlan. Vagy ha elég nagy az 
elektron
>energiája akkor gerjeszti a protont alkotó kvarkok rendszerét. Ez pedig
>szintén detektált, hogy léteznek barion és mezon rezonanciák.

Én ezt nem is vitatom de a barionok és a mezonok 
is az én 4 elemi részecskémböl álnak de egyelöre nem tudom hogy hogyan :-(
Ha egy proton elektronnal ütközik még nem lessz neutron
csak ha belép a képbe egy neutrino is!
Szerintem ez az instabil neutron már nem tiltakozik
a protomn ellen.mert ha találkozik egy protonnal
egy stabil részecskét deuterunt alkot. 

Összefoglalva ha jol tévedek!-)

neutrinoban és antineutrinoban az elektronok és pozitronok
sulyos tömege megegyezik a proton nyugalmi tömegével
csak az elöjelben különböznek ezért látszik a tömege nullának.
Valojában 2000Mev feszül benne ! 
igy már kiszámolhato a keringési sebességük is.
(1-me/mp)C^2= V^2
ha c= 299792458 m/s 
V= 299710810,86 m/s

Ha jol számolom
r = 1.537 10^-18 m

Egy bazi érzékeny tekercsel
egy szabad neutrino vagy antineutrinoval a közelben
3.1 10^25 Hz frekit mérnénk.

Tényleg nem tud valaki erre a frekire szkopot ?-DD 

Remélem nem számoltam el semmit !-(
____________________________________________________
Zsolt Barta ( Rudi )
Technician, Factory Engineering - DVD Operation
Philips Ltd., Gyor, Hungary
Phone: /+36/ 96 506-672
Mobile: /+36/ 20 3616876 
E-mail: Zsolt.Barta_2 at philips.com 
Private  bartamuvek at freemail.hu
____________________________________________________