Elektromos cucc tuzveszelyes helyre

[Cseh Róbert]

>Az nem eleg neki. Inicialo robbanoanyag (higany-fulminat, olom-azid stb...) kell, ami egy sokkhullamot indit el benne, csak akkor robban.
>A profi ipari robbanoanyagokat nem is lehet maskepp felrobbantani.
>Pl az ammonium-nitratrol sokaig nem is tudtak hogy robban, amig egyszer egy mutragyagyarban nem probaltak meg dinamittal megbontani a nehany tonna >osszefagyott anyagot...



Chicagoban pl. inicialrobbantast egy sima egyszeru csakannyal vegeztek. Osszetapadt a ammonnitrat (nedves kornyezet), es nem talaltak meg a rezcsakanyt. Sima acelcsakannyal altak neki kilazitani a mutragyataroloban. Eredmeny: Chicago 1/3-a megszunt 2 meternel magasabb lenni (letartolt hazak), a robbanas helyen egy kb. 100m hosszu, 30-50m szeles, es 10-25 meter mely krater keletkezett. A robbanasi hullam a mellette levo tobbi taroilot is berobbantotta. A Csakany szikrazott es hirtelen nyomasemelkedes lepett fel, es emiatt a NH4NO3 hasadasa megindult.....
Tortent minden az 1920-as evek kornyeken.


Amugy tudtatok, hogy az I. Vilaghaborut lezaro egyezmeny melleklete volt, hogy a nemeteknek ki kell adni a Harber-Bosh fele Ammoniagyartas technologiajat? Csak igy lehetett nitrogenvegyuleteket gazdasagosan, nagyuzemben eloallitani. Ebben a N2+H2->NH3 reakcio valosul meg azaz ammoniat allitunk elo, ami utana a loporgyartashoz kell. (elegetve az ammonia salertromsavat ad, abbol meg kalium vagy Na-nitratot allitottak elo loporhoz).
(Amugy ez volt az elso nagynyomasu technologia ipari megvalositasa)
Eddig guanobol (Chile) hoztak Europaba a saletromot. (Anglia, Franciaorszag).
Orosz es Francia teruleteken atz istallok elott a lotragya meszkovel keverve kerult locsolgatasra, igy kivalt belole a Ca-Nitrat, amibol lehetett loport gyartani. Egyszeruen nem volt mas nitratforras.

A fustnelkuli vagy celluloz-nitrat alapu lopor csak joval kesobb terjedt el.

Robi