Re: 0.00Mev tol 10000Mev sugárzásmérö.

[Kardos Ádám]

Hello!

>Apropo létezik levelezös részecskefizikus szak ?-)

Sajnos el kell, hogy keserítselek, nem hogy levelezos részfizikus szak
nincs, de részfizikus szak sem. Ahhoz, hogy részecskefizikával tudj
foglalkozni, Fizikus szakra kell jelentkezi, 5 év egyetem, Eloször jön a
kísérleti fizika 4 félév (Mechanika, Hotan, Elektromágnesség, majd Atom, és
kvantumfizika) Mellette szolidan egy kis szilárdtestfizika. 3. félévtol van
Mechanika I. majd Mecha II. ez már elméleti fizika!, Ha megvan a szigorlatod
kisérleti fizikából és a mecha I és II mehetsz relativitáselméletre, majd
spec relativitás elméletre, és közben már lehet kvantummechanikát hallgatni.
Ha megvan a kvantummechanika, felveheted az elektrodinamikát. Eddig még nem
is volt olyan, hogy részecskefizika! Majd valamikor az elméleti Fizika
szigorlat után, ami kb. 4. évben van, jöhet a részecskefizika is, ha megvolt
a kvantumtérelmélet és a szimátriák és sérüléseik,... stb, és így tovább,
nem egy rózsaszín leányszobában lezajlott etye-petye. No és persze ebben
nincs benne a matek, amit hogy ne is mondjak a matematikusokkal kell együtt
hallgatnod, hát mondhatom elég kellemes 8o).

Ennyit a képzés csodáiról 8o)

>Szerintem a világmindenség összenergiája nulla tehát a semmibõl
keletkeztünk.
>Megprobáltam a tömeget is töltésként felfogmi

Mit értesz összenergia alatt? A klasszikus értelemben vett kinetikus és
potenciáls energia összegét, ezzel nehezen értek egyet, úi, ha ez így lenne
a táguló világegyetem véges tágulási sebessége, valamint a benne levo tömeg
miatt nem is kis mozgási energiája van. Az ne zavarjon meg, hogy lehet, hogy
a lendülete, tehát össze impulzusmomentuma zérus a gömbszimmetria miatt,
amit feltételezel az ösrobbanás miatt. Pot. energiájának, már csak a
gravitációs törvények értelmében is kell lennie. tehát ezek összege nehezen
lehet nulla, csak ha az egyik negatív. Ahhoz, hogy a térben egy húrt, vagy
egy membárnt megpendítsek, hogy annak 4 dimenziós megfelelojeként anyag
jöjjön létre, energiát kell befektetni, tehát energia hiány nem alakulhat
ki. Csak akkor tudom  a semmibol valamit csinálni, ha a teret
alapállapotából egy lokális gerjesztett szintre juttatom, amihez energiát
kell befektetni.

A tömeg töltésként való felfogása igen okos gondolat, már csak ha a súlyos
és tehetetlen tömeg arányára gondolsz, azonban teljes analógiát
feltételezel, ami a negatív tömegvonzást is maga után von.

>Kétféle elektron létezik + és ? gravitációs töltéssel.
>Kétféle pozitron létezik + és ? gravitációs töltéssel.
>Tehát 4 elemi részecske van az összes többi ezekbõl épül fel tehát a
>nukleonok és a qvarkok  is.

Oké! Lássuk: Végezzonk el egy képzeletbeli kísérletet(imaginary experiment,
vagy ahogy Einstein írta 1905-ben: gedankenexperimente) Legyen adott egy
pozitron - grav. töltéssel. Ez azt jelenti, hogy a tömege is negatív, tehát
gravitációs taszítás lép fel egy pozitív tömegtöltésu elektronnal szemben.
Tehát ha tömege negatív akkor a jól ismert ekvivalencia reláció értelmében
E=mc^2 az ekvivalens energiája is negatív. Ha van itt nekünk ez a képlet
akkor osszunk c^2-tel legyen c egységnyi és így megkapjuk a tömeget
energia/c^2 egységben. Mostanság GeV/c^2-ben számolni a sikk, tehát tegyük
ezt. E szerint neked negatív energiát kellene befektetned, azaz energiát
kellene elvonnod, hogy pozitron keletkezzen, pedig ha ez így lenne rég rossz
lenne.

Ha akülönbözo e--ok és e+-ok ilyen érekesen viselkednének, azt biztos
detektálták volna, mivel csak négy féle van és a LEP luminozitása miatt egy
másodperc alatt 1000 olyan ütközésnek kellett volna lezajlania, mint amit
mondtál, ehelyett olyanokat tapasztaltak, amiket elozo levelemben leírtam.

>A neutrinot és az antineutrinot (elektronneutrinot) ugy képzeld el
>hogy az elektron és a pozitron nagyon közel majdnem c-vel pörög egymás
>körül
>a gravitácios töltésük ellentétes tehát taszitják egymást.

Oké! Ha pörögnek, akkor már a mi makroszkópikus világunkban is
megfigyelheto, hogy a gyorsuló von. rendszerekben inerciaerok lépnek fel,
tehát ahhoz, hogy egy ilyen rendszer egyensúlyban legyen nem taszításnak,
ahogy az írtad, hanem vonzásnak kellene lennie, tehát egy centrális eronek.
Ami ellen tud tartani az inerciaeroknek. A másik dolog, hogy az elektron és
a pozitron fránya jószág! A CERN-es kollegáknak is 27km-es gyurut kellett
építeni, hogy ne sugározzák ki az elektrononk az energiájukat, szinkrotron
sugárzás formájában, tehát minél kisebb a sugár és minél gyorsabb az
elektron egy nagyobb energiát sugároz ki, amig le nem lassul. A te esetedben
a sugár kicsi és a sebesség nagy igen hamar lelassulnának, valamint a
rekombináció során a lassul által keltett foton észlelhetok lennének, eddig
nem észleltek ilyesmit. Továbbá ha kicsi a táv, nagy a sebbeség a
határozatlanság olyan nagy, hogy biztos lesz a két rész sajátfüggvényének
metszodési pontja, kvázi talákoznak és kioltják egymást. Ha ez a protonban
tölténik az elég nagy baj! Lásd a kamikande kisérletet 1000 tonna vizet
figyeltek, és mégse figyeltek meg proton bomlást, tehát a proton felezési
ideje jóval nagyobb, mint 10^30 év. Ebben az esetben viszont fenn áll a
statisztikai valószínusége a bomlásnak.

>Nem vagyok benne biztos hogy más tészta szerintem ugyanolyan neutrino és
>antineutrino
>gondoskodik a kötésröl a kvarkok között  és a nukleonok között

Tfh. így van, akkor gerjesszünk egy atommagot! Az energia növekedésével az
atommag változik, alakja eltorzul, stb, stb, addig amíg egy bizonyos energia
felett kettéhasad, az új atommagok gerjesztett állapotuak lesznek, vagy ha
jól lötted be, pont alapállapotba kerülnek, nem bizots, hogy keletkeznek
melléktermékek a folyamat során, ha keletkeznek az enegiájuk kicsi <100MeV
általában, habár vannak brutálok is 8o). A kilépo termékek teljesen
véletlenszeruen hagyják el a magot, köszönhetoen az alagút effektusnak,
illetve a kvantumbolyongásnak.

Most nézzük a protont, mint ahogy azt már megannyiszor megtették
ütköztessünk mondjunk 2TeV-on két részt, p+ és (p-)-t! Az erdemény, ha
szerncsések vagyunk az, hogy két egymással 180 fokot bezáró pászma, nyaláb,
jet, kinek mi tetszik indul ki belole, tehát ha ugyanaz a két kölcsönhatás
kiváltóoka akkor vagy it nem kéne szimetriát tapasztalni, vagy a másik
esetben kellene. Nézzük a jól ismert QCD-t! Ebben a protont három kvark
építi fel és a köztük lévo glüonok tartják össze. A fent említett példában
úgy képzeljük, hogy a egy kvark pont szembe találkozott egy másikkal, ebben
az esetben no a tömegközépponti energia, a kvarkok között lévo glüonok
megnyúlnak, azonban minel nagyobb lesz a távolság a glüon úgy viselkedik,
mint egy relativisztikus húr hurkává nyúlik, miközben no a befektetet
energia, amikor ez meghaladja egy kvark pár keltéséhez szükséges energiát,
ekkor elszakad, és a felszabaduló energiából két kvark keletkezik, és a
rekombináció során két mezon alakul két, impulzus momentum megmarad, tehát
180 fokos lesz az azimutális szög. Hát szerintem ez elég konkrét leírása
annak, ami történik. Ez esetben felfogható úgy is mintha centrális ero lépne
fel, ezesetben rendeljünk hozzá pot. energiát, ez egy konstanstól eltekintve
egyértelmu, ekkor úgy tünik, mintha a modell rossz lenne, mivel a térero,
illetve potenciál csak a végtelenben lenne nulla, azonban, ha számolunk a
keletkezo nehézkvarkok árnyékoló hatásával, akkor tökéletesen kijön az ún.
aszimptotikus szabadság, amiért éppen tavaly kaptan Wilzcek-ék Nobel-díjat.

>Szerintem nem igaz a  kvarkok +-2/3 és +-1/3 töltése  valojában +-2 és +-1
>a töltésük.

Az elobb azt mondtad, hogy aprtonot e+-ok és e--ok alkotják, akkor hogy van
ez?

>Ha egy proton utközik egy elektronnal egy instabil neutront kapunk
> de van ott még egy neutrino vagy antineutrino is!
>Ezt nem tudom eldönteni mert egyelöre nem tudom hogy a kvarkok hogyan
>álnak össze.
>((e--)(e++)) -ra is csak rámondtam hogy neutrino de lehet hogy pont
forditva van.

Ha proton elektronnal ütközik, általában szóródnak, a szóródás lehet
rugalmas, rugalmatlan és mélyen rugalmatlan. Vagy ha elég nagy az elektron
energiája akkor gerjeszti a protont alkotó kvarkok rendszerét. Ez pedig
szintén detektált, hogy léteznek barion és mezon rezonanciák.

>Ha találhozik egy protonnal létrejön a fuzio és kész a deuteron.
>A kötést ugy képzeld el hogy a neutrino elektron része a protonnal a
>neutrino pozitron része
>a neutron elektronjával lép kötésbe .
>A neutrino polarizálodik vagyis a pozitron és az elektron pályája  már
>ellipszis.

Nem feltétlen ez sem. Ahhoz egy kicsit több kakaó és más feltételek
kellenek!

Most láttom, megint elszaladt velem a ló! Bocs a hosszú válaszért!

udv,
Adam