Re: 0.00Mev tol 10000Mev sugárzásmérö. Kicsit hosszú

[Kardos Ádám]

Szia!

>Arra várnak hogy ök legyenek a proton és a neutron között a gluon vagyis a
>ragaszto.

Bocs, ha belekotnyeleskedem, de tudtommal a protonok és neutronok között az
atommagban a magero kondoskodik a "ragasztásról". A gluon egy másik tészta.

Ha a barionok kvarkmodelljét nézzük, akkor a kvarkok két szabadsági fokkal
rendelkeznek, ezek közül az egyik a szín, a másik a zamat. Zamatból 6
különbözo van (Up, Down, Top, Beauty, Chamed, Straing) Színból pedig három
(Piros, Fehér, Zöld). Ahogy az elektromos töltés forrása az elektromágneses
térnek, így a kvark színtöltése is forrása egy erotérnek, mely nem más mint
a gluontér, a gluontér kvantumai, pedig a gluonok. Képletesen szólva a
proton és a neutront alkotó up és down kvarkok közötti csatolásról ezek a
gluonok gondoskodnak. Tehát a proton és neutron létezését ezeknek
köszönhetjük.

Ha az elektron kis energiákon ütközik, akkor egy bizonyos ideig egy
részecske keletkezik az ún. pozitrónium ami igen kis ido mulva
"szétsugárzik" kis energiákon két gamma-kvantum keletkezik, a bomlás ideje
függ a két kezdeti rész e+, ill. e- spinjének viszonyától, parallel, vagy
antiparallel volt-e. Az egyik esetben az élettartam valmivel
nagyobb.Köszönhetoen annak, hogy bizonyos ideig a két rész rendszert
alkotott a két gamma kvantum között is kialakul egy "csatolás" melyet
eséllyel lehet kvantumtransport megvalósítására használni... Azért irtam,
hogy kis energiákon, mivel ha a tömegközépponti energia meghalad egy
bizonyos értéket, kb 20GeV-ot akkor változik a felállás.
Kis energiákon a kölcsönhatás során keletkezo bozont fotonnal lehet
azonosítani, ekkor van a köznapi értelemben vett szétsugárzás is, mivel a
bozon ez esetben foton ketté hasad, és hogy eredo impulzusmomentuma nulla
legyen két fotonra szakad , melyek között az azimutális szórási szög 180
fok. Ha elég nagy a tömegközépponti energia akkor a keletkezo bozonból már
egy fermion-antifermion pár is keletkezhet. Ahogy no az energiaszint, úgy no
az esélye, hogy a folyamat végállapotában kvark antikvark pár keletkezik,
tehát a végállapotban hadronok keletkeznek.

Tehát az elektron kis energiákon a a kölcsönhatás következtében keletkezo
foton pár miatt nem tud összeállni, míg eléggé nagy energiákon a keletkezo
kvark-antikvark pár miatt.

>Azt is gondolom hogy a proton és az elton (antiproton)
>valahogy elektronbol és pozitrombol épül fel.

Ez nem igazán valószínu, ha azt nézed, hogy az e+e- rendszer eredo töltése
zérus, illetve, ahogy azt Hofstadter nagyenergiájú elektronok segítségével
kísérletileg igazolta a protont és így az antiprotont is három töltéscsomó
alkotja. Ezek a kvarkok, köztük a gluonok.

>Az elektron és a pozitron álitolagos megsemmisülését
>de igy nem tudják kimutatni a neutrinot és az antineutrinot mert ha minden
>igaz 0 a tömegük és a töltésük !

Nem világos, melyik neutrínót említed, de gondolom, hogy az elekton
neutrínóra gondolsz, e mellett, létezik még Tau és Müon neutrinó is. Ha
elektron pozitronnal ütközik képzodhet neutrínó is, mind a három fajta, csak
a buvös szó: Tömegközépponti energia. A neutrínó kimutatása nem annyira
nehéz, csak jó anyagba kell vezetni, mint ahogy arra Leon Lederman
rámutatott, egy elektronneutrínóáramot kb. fényév hosszúságú ólomtömb lenne
képes teljesen leárnyékolni. A gyakorlatban Kadmium-kloridot használnak. A
Neutrínónak valóban nulla a töltése, de a tömege közel sem. A napneutrínó
rejtélyt tudom felhozni példaként. Bebizonyosodott, hogy amíg a neutrínók
ideérnek, oszcilláció lép fel közöttük, azonban ez csak akkor igaz, ha van
valamennyi tömegük, ha az nagyon kicsi is.

A neutrínó kimutatás igen egyszeru, ha találkozik egy protonnal, vagy
neutronnal, akkor a negatív béta bomlás következétben pozitron keletkezik,
mely igen könnyen találkozik elektronnal és a keletkezo két foton már igen
jól detektálható fotoelektronsokszorozók segítségével, lásd például a
szuperkamiokande kísérletet.

>Tehát ha egy pozitron és egy elektron ütközésekor nem mindig
>semmisül meg hanem egy semleges töltésü és tömegü részecske
>keletkezhet.talán neutrino

Ha ez teljesülne igen súlyosan sérülne az energiamegmaradás elve, ugyanis
mindkét részecske keletkezéséhez energia kell, és ha azonos sebességel, de
ellentétes irányban talákoznak, akkor az eredo sebesség zérus, tehát a
rendszer összes bemeneti energiája nyugalmi tömeg formájában van jelen,
tehát ha a keletkezett rendszer tömege nulla, akkor az energia eltünt. ami
teljes képtelenség.

>felmerült a kérdés hogy anyag és antianyag között a gravitácio negativ.

Ha ez így van akkor ez azt jelenti, hogy valamely tömegtöltés is negatív,
tegyük fel, hogy az antianyag tömege negatív, E=mc^2 értelmében ekvivalens
energia is negatív, így ha talákoznak az elojel miatt az összenergia nulla
lenne, azaz a tér alapállapotának megfelelo energiaszint, ami azt jelentené,
hogy egyszeruen eltünnének. Tehát egy olyan rendszerbol, mely nem semmi,
valóban semmi lenne, ez pedig túlon túl érdekes.

Hu! Egy kicsit hosszúra sikerült, habár az egésszel nem egy könyvet lehetne
megtölteni. Remélem, hogy azok között amit leírtam van valós állítás is. A
tévedés lehetoségét én is fenntartom!

udv,
Adam
(Akinek még nincs meg a Fizikusi diplomája, de már nagyon várja 8o))