csarnok futes

[jhidvegi]

Király,Gyula wrote:

> Azért azt ne felejtsed, hogy nem a teljes működési tartományban igaz
> ez, utoljára a 3.5-öt csak ~10 C hőlépcsőnél láttam, ennél kisebbnél
> több lehet, nagyobbnál meg elég erősen csökken.

Hát lehet. Én csak úgy mértem, hogy van egy 12kW-os fűtőtest itt, és klímák 
kikapcs, fűtőtest bekapcs, és hidegebb lett.

> Mellékelnek ezekhez a kütyükhöz valami diagramot, ami ilyesmire utal?

> Mert ha nem, ne vedd készpénznek az egész tartományra a 3.5-öt.
> ( Ami amúgy hűtésnél simán működhet, ha 35-->25 hőlépcsőt akarsz, pl..
> De a -11-->20 C az már 31 C hőhíd, ott már tuti nem 3.5 a jósági
> tényező, vagy mi a fene.)

A hűtésnél valóban előny, hogy kisebb a hőlépcső, ellenben hátrány, hogy ott 
bár a betáp teljesítmény kb ugyanaz, a hasznosnál a hűtött oldal a lényeg, 
ellenben fűtésnél a hasznosba belemegy a betáp is, és senkit nem érdekel, 
hogy a kinti, hideg oldalon mekkora is a hűtőteljesítmény.

Az viszont nagyon valószínű, hogy ha a kompresszort nem állandó fordulaton 
járatom, akkor szépen lehet illeszkedni a viszonyokhoz. Az a baj (nem nagy 
baj persze), hogy a klímák jó nagy hőlépcsőhöz vannak készítve fűtésnél, és 
ki-bekapcsolgatással intézi a szabályozást. Emiatt a kültéri kisebb 
hőlépcsőnél inkább jól ledermed, aztán leolvasztja magát, szóval átlagban 
lehet, hogy nem is olyan jó, de így is - szerintem - a 3-as hatásfokot 
megközelíti. Lehetne változtatni másképp is, nem csak a kompresszor 
fordulatszámával, hanem mondjuk a kapilláris méretével is, de az nem valami 
egyszerű játéknak tűnik. De mindenképpen, ha van teljesítmény-változtatási 
lehetőség, az nagymértékben csökkentheti a leolvasztások számát.

(Aztán további előny, hogy ha van frekiváltó, a lágyindítás is 
megvalósulhat, nincs az a bekapcs áramlökés, ami normál indításnál.)

És ha már leolvasztás, egy kis fizika kérdés.
Ha van egy felület, ami hangyányival hidegebb a környezeténél, ezért 
alkalmas páratartalom mellett páralecsapódásból dér keletkezik rajta, ez 
ugyebár egy egyensúlyi folyamat? Tehát a lecsapódás és a jég szublimációja 
van vmilyen dinamikus egyensúlyban?

Hogy alakul ez, ha erős a légáram? Nem lehet véletlenül, hogy kevésbé 
hízékony :-) a dér, ha erős légáram van a felületen?
(Klíma ügyben csak úgy tudnám kipróbálni, ha valami bazi erős ventillátort 
szerelnék fel a kültérire pótlólagosan. De akkor is hamis a kép, mert az 
erős ventillátor csökkenti a felület és a környező levegő közti, amúgy nem 
túl nagy hőlépcsőt, tehát már ez önmagában kisebb lecsapódáshoz vezet.)

hjozsi