Re: OT: Nagyon zöldek

Tue Dec 6 14:33:04 CET 2005

Ha már zsidók...
Izrael mint muállam is egy érdekes történet...
Megalakulásának elso/második napján már háborúzott, majd területet foglalt
stb.
Mondhatni az egész probléma forrása...
És ez azóta így megy. Nyugat (USA) támogatásával.
Nekem ettol sokkalta jobban kinyílik a zsebemben a bicska..
Iszlámról meg asszem se Te, sem más itt a listán nem fogja megmondani, hogy
békés, vagy "békétlen" vallás-e.
Minden vallást, ideologiát stb ki lehet forgatni úgy, hogy agyakat mossanak
vele, rossz célokat szentesítsenek.
De lehet nem is kell kiforgatni, hanem egyszeruen alakul magától.

Pl:
A kapitalizmus egyenesen jött pl a protestantizmusból.
Ez utóbbiról mondhatnánk jóval eroszakosabb vallás, mint az iszlám.
Iszlám csak pár emberbol csinál gyilkoló gépet. Igaz azok jóval
látványosabbak, de a protestantizmus emberek millióiból csinált ha úgy
tetszik szintén gyilkológépet.
Hogy ki/mi az áldozat, azt mindenki döntse el maga.

"...Szemben azzal a közkeletu véleménnyel, mely szerint a vallások csak
lelki értékekkel foglalkoznak, Max Weber már száz évvel ezelott "A
protestáns etika és a kapitalizmus szelleme" címmel megjelent nagyszeru
könyvében pont az ellenkezojét bizonyítja történelmi példákkal: azt, hogy a
modern kapitalizmus kialakulásában dönto szerepe volt a protestantizmusnak,
s azt, hogy a gazdaság összefügg a mentalitással és a sajátos felekezeti
vonásokkal is. A vizsgálódó professzornak kezdett feltunni, hogy a Badenben,
Lipcsében, Tübingenben élo protestánsok gazdagabbak, mint katolikus
polgártársaik. Legtöbbször a protestánsok különféle nagyvállalkozások élén
álltak, s hatalmas tokét gyujtöttek össze. Weber kereste a magyarázatot
arra, mi vezette oket ehhez a tevékenységhez a mindenkiben meglévo
nyereségvágyon innen és túl. A magyarázatot részben a 17-18. századi Amerika
kálvinista puritánjainál lelte fel. Ok voltak azok, akik a kapitalista
mentalitást vallásos meggyozodésükkel kapcsolták össze. Sot, hitük és
meggyozodésük volt az alapja prosperáló tevékenységüknek. Hitük a genfi
reformátorra, Kálvin Jánosra mutat vissza. "

"Kálvin még egy lépéssel tovább ment: predestináció-tanával a Mindenható
Istent olyan világuralkodónak tekintette, aki eldöntötte kinek-kinek a földi
és örök sorsát. Ha pedig valakinek a hivatásában eredményesség mutatkozott,
s ehhez erkölcsös életvitel párosult, ezt Kálvin Isten ujjmutatásának
tekintette arra, hogy az ilyen ember a kiválasztottak gyülekezetének tagja.
Az állandó munkálkodás, a kegyelmi bizonyosság az eredmények vonatkozásában,
melyek nem maradhatnak el, s mindezért Isten dicsoségének szolgálata a
kálvinistákat egészen az ima és a munka alapelveinek rendelte alá. A
konzum-élvezetet, a fogyasztói magatartást ez az élet-, és munkaszemlélet
nem turte meg. Az amerikai puritánoknál ez odáig ment, hogy szerintük a pénz
szaporodásában valami szent és isteni akarat jut kifejezodésre."

"SZELLEMTELEN "SZAKIK", LELKETLEN ÉLVEZKEDOK
Idoközben a kapitalista gazdaság túllépett vallási és morális alapjain, amit
Max Weber elore látott. Protestáns etikai eredojérol leválva, a kapitalizmus
öncéllá lett - fogalmaz Annemarie Pieper filozófus. "Nem azért dolgoznak az
emberek, hogy élhessenek, hanem azért élnek, hogy dolgozhassanak és minél
több profitra tegyenek szert". Az egyén a piacon humántokévé, adható és
veheto, alkalmazható és elbocsátható áruvá lett.
Az az értékrend, ami egykor az emberi jogoktól a morális és a gazdasági
értékekig terjedt, s a szabadkereskedelmet eloször lehetové tette, hirtelen
a feje tetejére állt: elso helyre került a gazdaság, s minden mást maga alá
gyurt. Egyre kevesebb menedzser, egyre kedvetlenebbül hallja ezeket a
fogalmakat: emberi jogok, morál, erkölcs. Annemarie Pieper szerint a
mammon-isten elfojtotta a keresztyén Istent. Ennek a gazdasági
hatalomfokozásnak a végén megszületett az az embertípus, akit Nitzsche
elnevezett az utolsó embertípusnak: ez a szellemtelen szakik és a lelketlen
élvezkedok világa.

Ebbol a pokoli körbol csak úgy lehet megkísérelni kitörni, ha a szociális
igazságosságot, a környezetvédelmet, a tartósságot értékként gondoljuk végig
és alkalmazzuk is - hangzik a mai válasz. Ulrich Thielemann, a St. Galleni
Gazdaságetikai Intézet igazgatóhelyettese szerint is önállósult a
kapitalizmus. A puritánok hivatásszereto emberek akartak lenni - nekünk
annak kell maradnunk, nincs más választás - így Max Weber intése. A
kapitalizmus ma olyan szakkényszereket valósít meg, amiket nem lehet
kérdésessé tenni, s nem lehet metafizikailag megszüntetni. Az a paradoxon
jött létre, hogy a kényszer szabadságként adja el magát, s ezt így is
látják-hiszik az emberek. Ebben a rendszerben az egyén vállalkozói életmódot
kényszerül élni. Továbbképzése nem egyszeru tudásszomjból vagy
ismeretvágyból fakad, hanem azért kényszerül erre, hogy humántokéjét, piaci
"eladhatóságát" fokozza. Az egyén önmaga cégévé és cégérévé lesz, aki
önmagát dobja piacra. Aki nem eléggé rugalmas vagy mozgékony, az máris
vesztessé válik."

CSAK A PROFIT SZÁMÍT? Thielemann ennek az elszabadult piacnak a
megtestesülését a gazdasági tanácsadókban fedezi fel, akik a cégeket csak és
kizárólag gazdasági kritériumaik alapján vizsgálják. Abszolút tekintet
nélkül a történelemre vagy a hagyományra, a vállalkozásokból szemrebbenés
nélkül törölnek mindenkit és mindent, aki/ami nem növeli a profitot. A pénz
rejtetten dolgozik, s már elszabadult a munka jármából. Több foglalkoztatás
és több munkahely ma már egyáltalán nem biztosíték a több profitra. A
legfájóbb pont ebben a történetben a szinte észrevehetetlen
szabadságvesztés, még akkor is, ha látszólag a piac az egyénnek új
lehetoséget kínál. A lakosság elveszíti beleszólását, joga megmarad, de
lehetosége elvész. A politika alárendeli magát a gazdasági érdekeknek, s
csak azzal foglalkozik, hogy biztosítsa a kereteket a vállalkozásokhoz. A
piac pedig semmiféle felelosséget nem vállal át. A gazdaságetikus szerint
újra korlátozni kellene a tokepiacot. Ehhez a médiának sokkal többet kellene
foglalkozni a folyamatok valódi összefüggéseinek a bemutatásával, amire
viszont ismét piaci érdekek miatt alig-alig kerülhet sor. Ugyanígy a
fogyasztók felébredése is szükséges lenne.

De vajon az alapjaitól, gyökereitol elszabadult kapitalista szellem és piac
képes lehet-e, képes lesz-e egy adag emberséget belekeverni az általa, s
önmaga érdekében gerjesztett és manipulált, kizárólag profitérdeku
folyamatokba? Így kimarad a folyamatok lényegi eleme, az ember, s egészen
bizonyosan súlyosan sérül, ha el nem vész az emberi méltóság, a személyiség
is. S akkor mivégre az egész? Max Weber 100 évvel ezelott talán prófétikus
eloérzettel írta: "Ez az egész addig muködik, amíg az utolsó csepp szerves
futoanyag is kilobban". S miután elvész a toke önhite, mennyi marad meg a
hit tokéjébol? Kinek, kiknek? Dag Hammarskjöld és Max Weber, Kálvin és
Luther örököseiként, Jézus Krisztus tanítványaiként legfobb ideje lenne
ennek is utánagondolni! "

Arnold
----- Original Message ----- 
From: "jhidvegi" <jhidvegi at startadsl.hu>
To: <elektro at tesla.hu>
Sent: Tuesday, December 06, 2005 1:17 PM
Subject: Re: OT: Nagyon zöldek

> Auth Gábor wrote:
>
>>  Nem egészen. De amíg így gondolják sokan, esélyük sincs. Emberek
>> milliói élnek ott békében és dolgoznak a családjuknak. Látsz pár
>> kivételt és arról ítéled meg. Milyen jó lenne, ha a magyar szurkolók
>> alapján ítélnék meg a magyarokat, nem? :(
>
> Van egy állatnagy különbség:
> Magyarország nem a szurkolók országa, ellenben egy-egy iszlám ország
> politikailag is, meg vallásilag is iszlám ország.
> Kismillió példa van rá, hogy elore nem sejtheto, hogy milyen
> lakosságcsoport
> melyik tagja fog valamit elkövetni. Egyszeruen nincs szempont, hogy pl
> alacsony iskolázottságú, vagy férfi, vagy pék, vagy milyen egyetemre járt,
> vagy muszaki, vagy.... minden körbol kikerülnek terroristák, semmi más nem
> kell hozzá, mint fanatikusabb hit, ami bármikor mintegy rátörhet az
> illetore.
>
> Focinál? Valaki vagy focirajongó, vagy nem, és nem mondhatod, hogy akit
> eddig abszolúte nem érdekelt a foci, holnap egyszercsak bekattan, és
> elmegy
> meccsre randalírozni, meg zsidózni. Másrészt ez utóbbi konkrét
> eseményekhez
> kötheto, és pl angliában - igaz, ott nem zsidóztak tudtommal - a problémát
> meg tudták oldani. A terrorizmust ilyen cselekkel, belépteto rendszerrel
> meg
> hasonlókkal nem lehet kiloni. Diszperz módon szétterül az egész iszlám
> világban, és a legváratlanabb helyen és idoben üti fel a fejét olyan
> emberek
> által, akikre aztán még a közvetlen környezetük sem számít. Tegnap még
> kedves ember, ma meg robbant.
>
> Hiába van igazad, hogy az iszlám népesség (kb 600millió ember) zöme nem
> terrorista, de nem mondható meg, hogy egy adott pillanatban ki válik azzá.
>
> Gombás rántottát se csinálnál, ha véletlenszeruen a csiperke, meg a
> vargánya
> és a többi idonként a legváratlanabb idopontban gyilkos galócává válik.
> Hanem inkább mindenféle gombát elkerülnél, ha jó, ha nem.
>
> (Mellesleg, amikor volt a nagy trabantos-zanusszis idoszak, jártam
> Bécsben,
> és bizony éreztem lopós honfitársaink hatását. Határközeli kis közértben
> az
> eladók közvetlen mellettünk álltak, követtek a polcok között. Jó szar
> érzés
> volt, de tökéletesen megértem oket. Nem volt ránk írva, hogy mi lopósak
> vagyunk-e vagy nem. De ha ismeretlen madzagkötegben kell dolgoznod, akkor
> se
> tételezed fel, hogy "ja, ez ugyan megrázott, de az ott biztosan nem fog
> megrázni..., simán az egészet áramtalanítod, ha dolgod van vele. Pedig jó
> esély van rá, hogy legalább a úgy csaknem a fele feszmentes meg
> árammentes.
> Na de melyik?)
>
> hjozsi
>
> -----------------------------------
> Szponzorunk: http://tonerbolt.hu/