TL071 szaturacio

[Sass Péter]

Balla Zoltán  <vega55 at freeweb.hu> 2005.12.04. 01:56:07 +1h-kor írta:

> Majd a mikulas elhozza neked a sajat, kulonbejaratu adatokat...

Nem, hanem amit nem adnak meg, azt lemérem, vagy más adatot keresek, 
és nem tippelek, ahogy te tetted. 

> >1: Légy szíves, és írd meg az általad nézett adatlap linkjét, mert amit én
> >nézek,
> >azon 10 kohm fölött nincs specifikáció!
> >2: Nem tudom, hogy nálad hogy van, de nálam egyben adják meg a kétféle
> >polaritást, így az adatok pontossága eleve erősen megkérdőjelezhető.
> >
> Hogy mit kerdojelezel meg, az a te dolgod.... Egyebkent Motorola adatlap
> volt nalam. Linket nem tudok irni, mert nem 
> most toltottem le, de gondolom nem okoz nehezseget megtalalni....

OK, megnéztem. 10 kohm fölött itt sincs specifikálva, így akár azonnal meg 
is állhatnánk, viszont itt 28 Vpp kimeneti feszt adnak meg tipikus értékként, 
vagyis pont a kérdéses határfeszültséget. Tovább vizsgálva a grafikonokat, 
megtalálhatjuk a 7-es ábrát, amin látszik, hogy a terheléstől a kimeneti 
feszültség erősen függ, vagyis arra utal, hogy végtelen terheléssel nem 
elhanyagolható mértékben fog följebb menni. Mellesleg a 7-es ábráról 
leolvasható terhelésfüggés (kb. 3V) szignifikánsabban magasabb az 5-ös 
ábráról leolvashatónál (kb. 1V), tehát vagy valamelyik nem igaz, vagy 
hiányzik az információ, hogy milyen jellegűek az adatok! (Szélső érték 
(milyen megbízhatósággal?), tipikus (milyen kiértékelési módszerrel?).)

> >És láttál olyan adatot, hogy kimeneti feszültség _maximum_ ennyi és ennyi?
> >Ha igen, akkor ismét az adatlapod linkjét kérném! Nálam csak minimum,
> >és tipikus érték van specifikálva, az is kifolyó áramnál, ami most
> >érdektelen.
> >
> Ott is csak ennyi van!!! Es..., kit erdekel a felso hatar, amikor a kritikus
> parameter nem az, hanem a legkisebb ertek!

Miért? Szerinted ha azt írják, hogy minimum 12V, akkor az azt jelenti, hogy 
semmiképp nem megy fölé? Nyilván nem! Ebbe a specifikációba logikailag 
még az is belefér, hogy 1000 db-ból 999-nek 15V a kimeneti feszültsége, 
és 1-nek 12V. 

Ha csak ennyi van megadva, akkor a hülye mérnöknek nincs más választása, 
mint hogy más (mondjuk 3-szor drágább, nagyobb fogyasztású, nehezen 
beszerezhető) IC-t keres. Az értelmes mérnök viszont elkezdi használni az 
agyát, és más adatokat keres. És ennyi idő alatt simán talál is, ha helyette 
nem a saját egóját próbálja védeni. 

> Abbol kell kiindulni, arra kell tervezni, 

Nem, nem kell! Ez a szó szoros és átvitt értelmében is korlátoltság! Nem 
tilthatja meg senki, hogy akármilyen eszközzel (ipari kémkedést kizárva) 
információhoz jussak! A MÉRnök akár mérhet is! 

> es nem varni a csodat, meg a csillagok egyuttallasat, hogy majd talan  
> megiscsak jo lesz a felso ertek is....
> Ha te igy tervezed az aramkoreidet, az eleg szomoru, es amator dolog. Komoly
> helyen kirohognenek!

Csak a hülye röhög ki egy másik embert, ha az jó megoldást talál egy feladatra.

> Elhiszem neked, hogy az all az adatlapban!!!
> Nem mondtam en sem, hogy szentiras, ami ott all, de ha nincsenek ellentmondo
> adatok feltuntetve, ne keressunk mar 
> mindenaron hibat benne...!  En is talaltam mar nem egy hibat, elirast, de
> azert nem az a jellemzo, hogy kapasbol kell 
> megkerdojelezni a gyartok mernokei altal osszeallitott meresi jegyzokonyvbol
> szarmazo adatok szavahihetoseget.

Látom, le kell írnom nagyon sokadszor is, hogy NEM KERESTEM HIBÁT, hanem 
a kért adat NEM VOLT SPECIFIKÁLVA! Fölfogtad végre? 

> >Ezt a mennyiséget DC-n szokás specifikálni, fölösleges 10 más paramétert
> >belekeverni.
> >
> Miert is lenne "szokas" DC-n specifikalni ?? Talan mindig csak DC-n
> hasznaljak a muveleti erositoket ?!?

Nem, viszont a kimeneti feszültség függvénye élesen két részre határolódik el. 
(Nézd csak meg az Onsemi 4. ábráját!) Az egyik tartományban a terheléstől 
és a tápfesztől függ, és a frekitől _független_ , a másikban pedig csak a frekitől 
függ! Így egy 3 változós, 1 értékű, tehát 4 dimenzióban ábrázolható függvényt 
ábrázolni és kezelni tudunk 2 dimenzióban. A mérnök feladata nem a dolgok 
fölösleges elbonyolítása, hanem a feladatnak megfelelő egyszerűsítése! 

> >Ismételten felhívnám a figyelmedet a telítésgátló diódára! Amint 0,6 V alá
> >menne a kollektorfesz, a dióda kinyit, és elszívja a VAS előtti illesztő
> >fokozat
> >bázisáramát.
> >
> Na jo, megneztem az altalad is emlitett adatlapot...
> Hat igen, a rajz joval egyszerubb, mint a Motorolae...
> Tehat tablazat - Rl>=10k  12V-ot garantalnak!! De, ha ez nem eleg, az 5., 9.
> grafikonrol is leolvashato gy. ugyanez az 
> adat! 

Szerinted ha kétszer leírják ugyanazt, és az elsőt nem tartom relevánsnak, 
akkor a másodikat már annak fogom tartani? Ne nézz már óvodásnak! 

> Mar elore latom, hogy a 9. grafikon szerinted nem mervado, mert nem
> abrazoltak tovabb a vonalat..., de azt hiszem 
> nem kell hozza nagy kepzeloero, 

Leírtad a kulcsszót, képzelőerő. És még engem nevetnének ki? 

> hogy belassuk hova tart....

Hát nem tudom, hogy hogy mentél át matekból. De elektronikából sem! 

> Egyebkent meg, a
> Motorola adatlapjaban is nezd meg ezt a 
> grafikont...., ott meg markansabb!

És markánsan ellentmond ugyanannak az adatlapnak a közvetlenül alatta 
látható ábrájának. 

> Most mar ertem milyen diodarol beszeltel!
> Nos, ha ha elfogadjuk, hogy az a rajz kozeliti jobban a valosagot, akkor
> igazad van a kollektorfeszt illetoen! Azonban, 
> mindket rajznak annyi koze van a valosaghoz, hogy nem erdemes a meghajto
> fokozatot tovabb elemezni....

Értem, a neked ellentmondó adatokat gyorsan el kell felejteni, a téged 
alátámasztókat pedig akkor is figyelembe kell venni, ha le sincsenek írva, 
sőt a mérés ellentmond neki. 

Te mondtad, hogy az adatlapból induljunk ki. Rendben, akkor vegyük az 
_egyetlen_ információt, ami a kérdéses mennyiségre vonatkozik, ez pedig 
a belső kapcsolási rajz, semmi más! És jé, véletlenül megfelel a mérési 
eredménynek! És mellesleg az a rész, ami minket érdekel (kimeneti fokozat 
fölső oldala) mindkét adatlapon ugyanolyan. Tehát semmi okunk feltételezni, 
hogy más kimeneti feszültségű lenne a két eszköz pozitív kivezérlésnél. 
A negatív oldalban van különbség, tehát ha úgy szeretnénk használni, akkor 
további, gyártófüggő vizsgálatra lenne szükség. Mondjuk ezt így is megtehetjük, 
gyártónként 1-2 mérés még nem a világ. 

> De egy dolgot be lehet latni, akar ott a dioda, akar nincs, a kimeneti fesz
> egyik iranyban sem kozeliti meg sosem a 
> tapot kb 0.6V-nal jobban!!

Ez nem is szükséges a kitűzött feladathoz! 1V is elég. (De a mérésből 
tudjuk, hogy 0,6V alá is megy egy picivel.)

> Es megegy, amin allandoan lovagolsz, hogy az adatok kifolyo aranal vannak
> megadva, megjegyzem, ami az egyiknek kifolyo, 
> az a masiknak befolyo, es forditva...Ha nem tunt volna fel, ketpolaris
> kimeneti feszertekeket adtak meg!!!

Ha nem tűnt volna föl, rajtad kívül senki sem volt kíváncsi a negatív kimeneti 
feszültségre, csak te vetetted föl. A kérdés kizárólag a pozitív kimeneti 
feszültség volt, befolyó áramnál. Pont. 

> >És ismét megjegyezném, hogy az eredeti kérdéstől ez marha távol áll.
> >
> En is megjegyeznem, hogy marhara te hoztad fel az egeszet.... :-)

Az egyetlen kijelentésem, amit így félreérthettél, ez volt: "Szerintem 1 V-ra 
biztosan meg tudja közelíteni a + tápot." Ha alaposan megnézed, láthatod, 
hogy a negatív kivezérlésről NEM írtam! (Tehát sem az értékéről, sem a 
másik iránnyal való egyezéséről!) Abban a pillanatban felőlem lehetett 
akármennyi, nem érdekelt. _Te_ kérdeztél rá a szimmetriára közvetlenül ez 
után tök fölöslegesen. 

> >Biztos igazad van, csak fogalmam sincs, hogy miről írtad ezt.
> >
> Az IC-rol...! Kar, hogy nem erted, mert enelkul ertelmetlen a tovabbi
> eszmecsere....

Hú, pedig én azt hittem, hogy a narancslé-facsarásról! 

Tehát ami baromira nem volt világos: Melyik "adat", minek a 
"telítődése", mit értesz az "alatt" szón, és milyen az "olyan"? 

De egyetértek, értelmetlen, bár nem ezért. 

Üdv.:
-- 
Sass Péter
Távközlés technikus és tranzisztor-gyógyász