LED meghajtas

[jhidvegi]

Fuzesi Arnold wrote:

> Az a gond, hogy mást mérni macera...tápot sem egyszerűbb csakmert
> bemegy a uC-be..

Ja, ezt nem tudtam. Arra gondoltam, hogy ahogy egy proci képes a saját 
hőmérsékletét mérni, úgy egy bármilyen mikrovezérlő képes a saját tápfeszét. 
:-)

Szerintem különben nem is érdemes semmit mérni. Hacsaknem a fényerővel 
méréseket kell csinálni, ezért fontos, hogy tutira állandó legyen.
Persze semmi akadálya karakterisztikát felvenni, azt táblázatba benyomni és 
eltároltatni... de minek?

Fix L töltési idő, fix freki, és tök jó lesz az. Csak egy dolog meglegyen: a 
ledek sokkal nagyobb feszen nyissanak, mint a táp maximuma.

> Igen, viszont a letarolt karakterisztikabol tudom, hogy mar nem
> vilagit ehhez a feszhez tartozo aramnal...

De ezt nem lehet szabályozástechnikai módon megoldani, csakis úgy, hogy 
kinézed előre a karakterisztikát, még a procba töltés előtt, és annyi ledet 
kötsz sorba, hogy a fenti feltétel teljesüljön. Ha kevesebb van, akkor a 
proci tehetetlen.

> Kerdes: Induktivitast miből célszerű számolnom?
> Energiából? Merthogy itt kiürül teljesen elvben...Sima energiapumpa
> ide-oda. Ugye?

Igen. Kompromisszumos a feladat. Ha nincs helykorlát, lehet nagyobb az L, 
cserébe kisebb a freki. Tehát nagy energiákat vesz fel, amiket ritkábban 
passzol át a ledeknek. A kisebb freki miatt csökken a fet gate-kapac 
töltögetésekor elvesztegetett energia.

A veszteség egy része a fetek gatekapac töltögetéséből származó elveszett 
teljlesítmény, ami nő a frekivel, ugyanígy nő a kapcsolási veszteség is. 
Cserébe csökken az L mérete, és maga az induktivitás is. Legalsó freki az, 
aminél alacsonyabbnál már láthatóan villog, annál jóval magasabbra érdemes 
csak menni.

A másik követelmény az lehet, hogy van egy adott helyed rá. Ha így van, 
abból kijön, hogy oda mekkora L rakható be, az kiadja a frekit.

hjozsi