Re: a gyémántnál keményebb

[jhidvegi]

level wrote:

> Bár igen sokszor olvastam helyes hozzászólásaidat, nekem is többször
> segítettél. Úgy vettem ki sok területen tájékozott vagy, ezért engedd
> meg, hogy ne hagyjam fenti soraidat kiegészítés nélkül:

:-) Elég lett volna fényezés nélkül is.

> -Csavaráskor, nyíráskor, hajlításkor is N/mm2 feszültség ébred. Ezen

Hát igen, nem akartam mindenre kitérni, csak a nyujtásra, azért, mert itt 
jól el lehet képzelni.

> -ez az E szám egy adott összetételű anyag esetén állandó, tehát a 2x
> megnyúlás hiányos megközelítés. Vagy (hiányosan) nem veszi figyelembe

Persze. Na de nem akartam szakdolgozatot írni. Másrészt tudtommal nyírásra 
más rugalmassági modulusz van, mint nyújtásra/összenyomásra. Tehát 
számértékében is más egy adott anyagnál. Vagy nem? Asszem E  helyett G-vel 
jelölik, de lehet, hogy rosszul emléxem. Annyira rosszul, hogy most nem is 
tudnám ugyanilyen szemléletesen megadni a definícióját.

> a keresztmetszetet (~42db Suzuki egy 1mm átmérőjű acélhuzalon
> lógatva), vagy ha figyelembe veszi akkor  ellentmondás alakul ki:
> Anyagban-ébredő-feszültség=2*rugalmassági-modulus
> Ez azt jelentené, hogy minden, még a nem terhelt anyagban is dupla
> akkora feszültség van, mint az anyagi állandója. De akkor hol az erő?

Ezt félreértetted. A rugalmassági modulusz (most maradjunk a húzóerőnél) az 
egységnyi relatív (igen, ez a szó is kimaradt) megnyúláshoz tartozó 
húzófeszültséget jelenti (ma már N/m2= Pa-ban). Tehát ha veszek egy 1mm2-es 
acélhuzalt, és megnyújtom méterét 1mm-rel, akkor az E értékének 
ezredrészényi newton erőre van szükség. Ez teljesen lehetséges gyakorlatilag 
is. Ezt extrapoláljuk egy 1m-es (tehát a huzal kétszeresére) való 
megnyújtásra, így jön ki az E értéke. Tehát deltaL/L=1, és ez a lényeg.

És ha már erről beszélünk, a nyírófeszültségnél hogy van ez definiálva? 
Tényleg nem tudom.

hjozsi