Re: a gyémántnál keményebb

[jhidvegi]

>     >A gyémánt rugalmassági modulusza 443 gigapascal. Keménységének
...
>     >Dubrovinszkaja kollégáival - Leonyid Dubrovinszkijjel és Falko
> Langenhorsttal - szabadalmaztatta az eljárást, amellyel 491
> gigapascal rugalmassági moduluszú     >anyagot lehet előállítani.

> Mi  pontosan ez a "rugalmassági modulusz"? Hallottam már róla de nem
> egészen világos.

Az a feszültség az anyagban (pl nyujtásnál), amelynél - ha odáig bírná - 
kétszeres hosszra lehetne nyújtani. Régen kp/mm2-ben adták meg, tehát nyomás 
jellegű egység ugye. Tehát plasztikusan: ha egy 1m-es drótot 2m-esre 
nyújtanál a rugalmassági határán belül, akkor jönne ki ekkora húzófeszültség 
benne. Magyarán egységnyi nyúláshoz tartozó feszültség.

Az nemegészen világos, hogy ez miért a keménység mértéke is, mert ettől 
még - ahogy eddig gondoltam - lehetne olyan, hogy bár kurvamerev az anyag, 
de egy kevésbé merev anyaghoz képest jóval kisebb feszültségen roncsolódik. 
Azaz emiatt pl nem lehet a merevebbel a kevésbé merevet pl megkarcolni. 
Nálam meg a keménység kritériuma, hogy a keményebb képes legyen a kevésbé 
keményet megkaroclni.

Asszem az acélnál erősebb vagy egyenértékű műanyagok már vannak, de ott jön 
be ez a rugalmassági modulusz. Az velük a baj, ha pl ilyenből hidakat tartó 
köteleket akarnának csinálni, hogy túl lágyak, mintegy tizede a rugalmassági 
moduluszuk az acélénál, tehát hiába erősek, nyúlnak, mint a franc. Mintha az 
egyik mindendudás egyefene :-) részben meséltek volna erről.

hjozsi