adjatok tanacsokat FPGA-s fejlesztessel kapcsolatban

[Andras Tantos]

Hali!

> Xilinx webpack-je mintha linuxos alapokra epulne? Vagy a microblazes
> forditoja? Valamelyikben mintha lenne linux emulator beepitve.

Nem eppen. A Xilinx eszkozei sokaig Solaris-on es Windows-on voltak 
elerhetoek. Csak a legutolso fut (nativan) Linux alatt.

A microblaze forditot nem neztem, de gondolom GCC alapu. Es megintcsak 
(gondolom) cygwin alatt fut. De ez sem linux emulator, csupan egy 
(tobbe-kevesbe) posix-kompatibilis layer a Win32 API tetejen.

> Kezdesnek en vettem egy Xilinx-es FPGA panelt. Most sajnos idohiany
> miatt all a dolog de hozza fogok latni nemsokara. Amit eddig sikerult
> kitokolnom az az, hogy FPGA-ra sokfelekeppen lehet fejleszteni. Kinek mi
> tetszik. Van aki kapcsolasi rajz szinten latja at a dolgot, van aki
> pedig hardverleironyelben erzi magat otthon. Illetve emeltt ott van meg
> az allapotdiagram is es meg tudja mi fene. Ez a resze a dolognak
> hasonlit (szerintem) a Siemens Simatic S7-es programozasara. Ott is
> hasonlo felepitesu fejlesztorendszerek vannak. En aki uC-ben erzi magat
> otthon ez a tipusu fejlesztes picit idegen. Nem tudom elkepzelni, hogy
> ezekkel az eszkozokkel komoly cuccot lehessen tervezni. Az, hogy valaki
> hardverleironyelvel eltokolget es csinal egy soros portot annak nem sok
> ertelmet latom. Aztan tobb ilyen kis apro dolgot osszehozni szerintem
> mar vegkep remenytelen. Probaltam de nem nyerte el a tetszesemet. Mint
> kiderult , FPGA-ra le lehet tolteni egy un. Microblaze uC-t.
> Tulajdonkeppen olyan mintha lenne egy barmilyen mikrovezerlonk amit
> kulonbozo epitokockakbol fel tudunk epiteni. Tehat ha kell 5 soros
> portot fordithatok bele, vagy 3 altalanos IO-t. Amire epp szukseg van.
> Es az egesz doksi atragasa utan akar sajat periferiat is tervezhetek!!!

Ez persze nagyszeru, es igy jol ki lehet valtani egy 500 forintos 
mikrokontrollert egy 3000 forintos FPGA-val :-). De persze ezt is csak 
akkor, ha a szukseges memoria eleg kicsi, hiszem belso ROM/RAM nem nagyon 
van az FPGA-kban (osszevetve egy ATMEGA256-al pl.). Nem hiszem, hogy az 
FPGA-knak ez lenne a fo erenye. Ugy mar inkabb, hogy ha valami miatt amugy 
is kell egy FPGA, akkor nem kell melle rakni megy egy AVR-t, vagy ARM-ot is, 
inkabb belehuzom azt is az FPGA-ba.

> Itt jonnek a kepbe az elozo nyelvek. Ha kell egyes reszfeladatot uj,
> altalam tervezett periferia bizom. Kis pelda lehet a 7 szegmenses
> kijelzo vezerlese. Ezt meg nem csinaltam meg de tudom, hogy meg lehet.
> Letoltom a microblaze procit az FPGA-ba. Megirom a vezerlot C-ben es
> orulok, hogy megy a 7palcikas kijelzo. Vagy tervezek egy periferiat ami
> vezerli a 7palcikast (multiplex, dekodolas) es nekem csak C-ben a
> megfelelo szamot kell egy memoriaba kiirnom.

Amit irsz, az persze igaz, de ez mindig is igy volt: a SW-HW szetvalasztas a 
rendszertervezes egyik lepese. Szinte mindent meg lehet csinalni mind HW 
mind SW eszkozokkel; mindket szelsosegnek, csakugy, mint a koztes
megoldasoknak megvannak az elonyei es a hatranyai. Az FPGA abban (is) segit, 
hogy ezt a szetvalasztast dinamikusan, az igenyek valtozasaval, 
fejlodesevel, es persze a tudasod gyarapodasaval ujra es ujra felul tudod 
biralni.

Nem igaz, 'hogy ezekkel az eszkozokkel nem lehet komoly cuccot tervezni'. 
Konkret peldakat tudok ra, egyik baratom dolgozik olyan cegnek, ahol nagyon 
komoly FPGA-s fejlesztesek vannak. De itt a kozelben is vannak peldak arra, 
hogy pl. FPGA-val titkositjak a halozati forgalmat, vagy vegzik a 
virus-ellenorzest e-mail-ekben, vagy tomoritik a fajlokat. Ez persze nem a 
main-stream alkalmazas, inkabb az extrem pelda.

Udv,
Tantos Andras