Thomson hid, négyvezetékes?

[Nemeth Tibor]

Hali !

A link jo, de a kerdeses hid nem a Shering hanem a Kelvin.
A Shering hid kapacitas meresre valo.

A Kelvin hid kicsi ellenallasok osszehasonlitasanak eszkoze, olyan kicsike,
ahol mar a hozzavezetesek ellenallasa nem elhanyagolhato es ezert a negyvezetekes
elrendezes az egyedul eredmenyes megoldas.
Az abra persze kisse elnagyolt.
A lenyeg, a link-beli abra alapjan:
Rx es Rs az emlitett mertekben kicsiny ellenallasok. Ezek arambevezeto kapcsai a hid
taplalasi pontjai, az abran az also es felso. A potencialvezetekeikre van kotve Ra es
Rb melyek lenyegesen nagyobb ellenallasok tehat nekik nem szukseges negyvezetekesnek lenni.
Rx es Rs masik ket arambevezeto pontja ossze van kotve, kozottuk osszesen R ellenallast ad
a kotes, kabelezes. Az R ellenallast athidalja a potencialvezetekek koze kapcsolt R1 es R1
melyeknek kozos pontjara megy a nullindikator. R1 es R2 szinten hidelemek, ezek Ra es Rb
ellenallasokkal egyutt valtoznak veluk egyenloek de legalabbis aranyosak.
Az abraval ellentetben, emlekeim szerint a hid kiegyenlitese nem Rs hanem Ra,R1 vagy Rb,R2
valtoztatasaval tortenik.
Az arambevezetokon keletkezo feszultseg az also felso pontokon csupan a tapforrassal kapcsolodik
sorba, ez nem gond. A kozepso pontoknal ezt a feszultseget az R ellenallason eso feszultseg adja.
Az altala kozott hibat kuszoboli ki, hogy R1/R2 = Ra/Rb.

Udv.
        Nemeth Tibor



Fuzesi Arnold wrote:

> http://chem.ch.huji.ac.il/~eugeniik/instruments/test/bridges_theory.html
> 
> Asszem Thomson-Schering a becsuletes neve. Máshol ezekszerint Schering-et
> jegyzik csak.
> 
> Arnold
> ----- Original Message ----- 
> From: "Perjési István" <Istvan.Perjesi at phoenix-mecano.hu>
> To: <elektro at tesla.hu>
> Sent: 2005. augusztus 25. 10:30
> Subject: Thomson hid, négyvezetékes?
> 
> 
> Sziasztok,
> lenne egy problémám, keresek kutatok az emlékeimben, és persze a neten is,
> de nem találok semmit se.
> v.ki tudna egy "skitzett" küldeni.
> magánba is jöhet:)
>