falhutes

[jhidvegi]

> Az csakis úgy történhetett, hogy még nem volt felbeton, csak a
> béléstestek és a csupasz födémen ugráltál.(?) Ezek a FERT gerendák
> önmagukban nagyon sérülékenyek, a szállítást sem turik jól.

Pontosan így van, de elég kicsi volt a fesztáv, én meg elhittem a gyártónak, 
hogy ez így jó lesz. Persze ma már másképp járnék el, böngészés a neten, és 
ami le van írva, amögött már felelosség is van, na meg a józan ész...

Ha nem alattam szakadt volna le, akkor betonozáskor biztosan leszakad. 
Késobb asszem másfél méterenként volt alátámasztva.

> Ezt én úgy tudom, hogy a legjobb egyben elkövetni a födém- és a
> koszorúbetonozást. Középrol kifelé haladva elobb a fugákat kitölteni,
> aztán a felületi betont lerakni, hogy az összterhelés meglegyen és
> utána mindjárt a koszorút is beönteni, tömöríteni, ahogy illik. Így

Hát lehet, hogy ha van egy betonpumpa, akkor ez a nyero. Nekem más volt az 
elgondolásom: azt akartam elérni, hogy egy gerenda körül rövid ido alatt 
meglegyen az összes beton, méghozzá úgy, hogy a mellette lévo gerendán is, 
mielott még emez meghúz.

Ennek az az értelme, hogy ha kézi a betonozás, akkor ne forduljon elo, hogy 
egy gerenda mentén már meghúzott beton van, amikor még plusz terhelés jön 
rá, és belso, nem is látható repedések keletkeznek benne a mozgástól.

Tehát ha elkezdem a szélén úgy, hogy az elso gerenda végig van betonozva, de 
igyexem a mellette lévonek is megadni hamar a végso terhelését, akkor már 
nem fog lefel mozogni, azaz mielott meghúz az elso gerenda betonjának 
bármelyik porcikája, már nem mozog sem o, sem a hozzá csatlakozó 
béléstestek.

Nem könnyu kézzel ezt megcsinálni, tehát hogy egy egész födémet ilyen módon 
jó gyorsan lebetonozni. Huvösebb idoben jobb, amikor lassabban húz a beton. 
Rekkeno hoségben nagyon kell igyekezni. Másrészt ma már olcsóbb is 
betonpumpát rendelni, és minoségi (éppen odavaló betont) rendelni. Ezzel egy 
óra alatt az egész egyben megvan.

Ja, a koszorú. Ott az az elv vezérelt, hogy már végleges legyen a födém 
alakja, és ezt az állapotot rögzítse a koszorú. Hosszabb távon a koszorún át 
talpal a födém a falra, és ha ez mozdulatlan tud maradni, az a legjobb. Az 
összekötést a vasak adják. Itt nyomatékátvitelre nem kell számolni, befogott 
tartót ugyan lehet tervezni, de nem fog sikerülni. A koszorú elfordul a 
saját tengelye körül inkább, és a teher a fal belso szélén fog a falra 
nehezedni. Persze nem ügy, a tégla (ha az van) tud helyezkedni utólag is.

> rendesen összeköt a felbeton és a koszorú. Mert másnap már nem köt az
> új beton az elozo napihoz!!! Az meg a legnagyobb bun, hogy a koszorú
> kiöntését félbehagyni és másnap folytatni! Persze nagyobb

Az elobbivel nem értek egyet, semmi sem indokolja, hogy eroltessük a 
gerendák közti és a koszorú beton egybekötését. A gerendák úgyis külön 
betont alkotnak, és a koszorúnak ezt kell megtartania, amit a kilógó vasak, 
meg a gerendavég alakossága biztosít.

Abban viszont egyetértek, hogy a koszorú nagyon jó, ha egybe van, nincs 
félbehagyva. Én is így csináltam.

> méreteknél, -ahol képtelenség egy nap alatt befejezni- vannak erre is
> technológiák (ékes-, lépcsos kötés, átvasalás, stb), de a monolit
> betonnak nincsen párja.
Nincs bizony, mert ha lenne, akkor bilobit betonnak hívnák. :-)

Amúgy a gerendás födém helyett házilagos monolit betonfödémeg csinálni nem 
egy életbiztosítás. A gerendák kialakult technológiával biztosított 
minoségben készülnek, a béléstestekben meg rengeteg az üreg, foleg, ha 
kerámia az a béléstest, szóval nem lesz olyan marha nagy az önsúlya, mint a 
monolit födémnek. Azt meg egy szar betonozással (geci komuves kispórol 
belole anyagot) rohadtul el lehet cseszni. Vagy a kaláka, amikor nem értenek 
hozzá, változó minoség, változó nedvesség- és cementtartalom... De ma már 
ezt is hozott betonnal jól lehet csinálni. Csak a vasalás legyen szakszeru, 
és foleg a zsaluzás. A hirtelen felrakott sok tonna beton nem gyerejáték.

> Ami pedig az E-xx födém alátámasztását illeti, asszem tényleg
> felesleges. A gerenda gyárilag annyira van elofeszítve, hogy a HOZZÁ
> VALÓ béléstestek és az eloírt vastagságú betonréteg össz tömege alatt
> kiegyenesedik és ez lesz a végleges síkja.
4,2m-ig így van, 6-6,6m-nél hidd el, hogy akár 5-7 centit is be fog lógni a 
gerendák közepe. Nem kell surun alátámasztani, csak középen megadni a 
pozícióját akkor, amikor már meg van rakva béléstestekkel. Ekkor még nem is 
annyira lóg be, de már emelni kell rajta 660-nál. Utána viszont hihetetlenül 
alaktartó lesz. Elotte képes úgy 2-3 Hz nagyságrendu lengésekre, ha 
roggyantok egyet rajta, utána ez a freki felmegy a többszörösére. Amikor 
csak béléstestek vannak a gerendák között, az egy gerendányi szakasz tömege 
valami 860 kilóra megy fel. És ekkor még csak a viszonylag vékony gerendafej 
vesz részt a nyomásban. Ha már ki van betonozva, akkor a közti beton és a 
felbeton is. Ez adja a jókora merevség-növekedést.

> A jó minoségu beton kello
> kezelése (mindig álljon rajta a víz!) és kötésideje után (legalább
> 10-12 nap), egy ilyen födém már nem mozdul, nem vetemedik, stabil.
Ha megfeleloen keresztbe van vasalva, meg igen eros az oldalkoszorú. Ha ezek 
nem teljesülnek, ráadásul nem a megfelelo technológiai sorrendben történt a 
betonozás, akkor nincs meg a szerkezet merevsége. A gerendák külön is tudnak 
mozogni, ilyenkor a béléstestek iciri-piciri szögelfordulásra képesek, azaz 
végigreped a festék/vakolat a födém alján minden gerenda két szélén. Láttam 
már ilyet, elég szar látvány. A laikus még félni is kezd, hogy majd le fog 
szakadni... A teherbírása is szarabb, pl nem nagyon szabad(na) olyan falat 
tervezni ilyen födémre, ami egy gerendán áll, és alatta nincs hasonló fal. 
Ugyanakkor, ha sikerül a keresztbevasalással a terhet átvinni egyik 
gerendáról a másikra, akkor akár ezt is meg lehet csinálni.

hjozsi