deszt v. ioncserelt viz

[mpityu]

Hali!

HUhh.. ez kimerito volt.. Koszi... :-)

Udv:mpityu

> Desztillalt viz:
> Keszitese: egy helyen elparologtatjuk es egy hutorendszerben 
> lecsapatjuk majd a kondenzalodott vizet egy masik edenybe 
> elvezetjuk. Elonye hogy a nem illekony szennyezesek a kiindulasi 
> edenyben maradnak (a kiindulasi mennyiseg kb. 90%-t illik 
> elparologtatni, mert a maradekban feldusulnak a nemillekony 
> szennyezok. Pl. ld kavefozok vizkovesedese, alul.). De az illekony 
> szennyezok ekkor is a vizzel egyutt kiparolognak, es lecsapodfva 
> atmennek a tuloldalra. Sterilizalasra, minosegi javitasra ilyen szinten 
> nem alkalmas. Sterilizalas alatt meghatarozott baci/virusszam adott 
> mennyisegben ertendo. Altalaban a desztviz 100 fokon forralodik (de: 
> csokkentett nyomason is lehet desztvizet gyartani (gazdasagi okok 
> miatt), vakuummal megszivjuk es ugy melegitjuk. 30-50 fokon is forrhat 
> igy a viz.).A desztvizet nem steril celra lehet/illik hasznalni. Ami 
> desztvizgyartasnal elojon, hogy  a tiszta viz az uvegbol is kepes - foleg 
> uj berendezes eseten - natriumsokat/kaliumsokat kioldani (persze kis 
> mennyisegben, de pl.l langfestetese kiserleteknel zavaro lehet, hogy a 
> Na sargan ott viriot a langban. ezt forro gozbefuvassal szoktak 
> gyorsitani (130-150 fokos gozbe rakni, ami l‚ecsapodva kioldja a Na/K-t 
> az uveg feluletebol. Utana ez a folyamat meg soha nem szunik, csak 
> toredek sebessege lesz.
> 
> Ioncsere:
> Ionos szennyezoket az ioncserelo gyantaval kicsereljuk a vizben H+ 
> illetve OH- ionokra. A sorrend fontos mert a gyanta megdognik, ha 
> rosszul csinalom. Eloszor mindig a negativ ionokat tessek kicserelni! A 
> keletkezo savak oldhatoak, mig a forditott esetben a bazisok nem! (pl. 
> MgHCO3 van a vizben, ha a Mg2+ helyett H+ kerul a gyantarol bele, 
> akkor szensavat kapok, ami max pezseg, de semmi bajt nem csinal. Ha 
> viszont a HCO3- cserelodik, akkor a keletkezo Mg(OH)2 azonnal a 
> gyantara csapodik, es az aktiv helyet/feluletet csokkenti. A keletkezo 
> vizben - ha a kiindulasi nemionos anyagokat is tartalmazott - az csak 
> atcsordogal az oszlopon. Pl. ha alkohol van a vizben az lazan atkusziok 
> az oszlopokon... De desztillalaskor is atmegy a celtermekbe. Ha rossz a 
> gyanta, vagy bejaratos, vagy agyonhasznalt, akkor a vizbe reszben az 
> is kismertekben beleoldodhat! Az oszlop amikor kimerul, akkor a 
> mukodeset megforditjak: HCl-lel ill NaOH-val az oszlopokat regeneraljak.
> 
> Mind a ioncseres, mind a desztvizes megoldas jol muszerezheto, a 
> kijovo viz vezetokepesseget merve meg lehet mondani mennyire jo az 
> eredmeny. Az oszlop kimerulesekor egyre kevesebb iont kepes 
> kicserelni es ekkor a kijovo viz vezetokepessege megni. Ha egy hatar 
> felett van, akkor onnantol oszlopcsere. Itt uS vezetesekben kell 
> gondolkodni...
> 
> Es vegul tisztitasi modszer az un reverz ozmozis. ekkor feligatereszto 
> hartyan kell a vizet atvinni. Semmi egytra:). Egy celofanreteg eltero 
> nyomas a ket oldalan. A kisebb nyomas fele a hartyan atfero molekulak 
> atmennek, hogy  ahidrosztatikai nyomas kiegyenlitodjon. Pl. vegy 1 
> szem mazsolat, es tedd be vizbe. 2-3 ora alatt elkezd megdagadni, 
> majd kidurran. A mazsolaban belul cukrok, oldhato anyagok vannak, 
> melyek ozmozisnyomast novelik. Kintrol meg igyekszik a vizmolekula 
> befele, hogy egyforma legyen a nyomas. Idovel annyi viz kerul be, 
> hogy  aharyta nem birja. Iparilag ezt hasonlokepp csinaljak (celszeruen 
> pl. tengerviz sotalanito uzemek is), hogy 2 tartaly, kozepen elvalasztva 
> foliaval a tengerviz feloli oldalt nyomas ala helyezik (nagyobb lesz itt a 
> nyomasa a folyadeknak, mint alapesetben)) es ezert a tuloldal fele 
> mennek at a vizmolekulak (mert csak az fer at a hartya resein). ezek 
> merete nagyon kicsi, molekularis szintu. Itt a nyagobb molekulak_sem_ 
> tudnak atmenni (vo: cukormolekula merete/szolloszem). Ezzel lehet 
> steril vizet csinalni, de abban az esetben, ha a hartya szedoolala es a 
> ottani berendezesek bele csira mentes!
> 
> 
> Ha vasaloba/akkuba kell tiszta viz, akkor deszt vagy ioncserelt boven 
> eleg. Ha elettani sooldat stb kell, oda illikl steril vizet hasznalni. Meg kell 
> emlekezni meg egy elhjarasrol, ami az un ketszer deszt viz. Ezt patikai 
> korulmenyek kozt hasznaljak, mert ekkor a desztvizet meg 1x (masik 
> berendezesen) tovabbdesztillaljak. A magas hofok (alt ekkor nem 
> vakuumdesztillacio van, azt hiszem a gyogyszerkonyvnem is engedi 
> meg desztillaciokor a nyomascsokkentest), a lecspego desztillatum 
> minosege kozeliti a steril vizet. De ezt a 2x deszt vizet kenocsok, 
> szirupok eseten hasznaljak csak (tarloas kozben a bacik stb. ne 
> szaporodjanak el). Injekcio nem keszul belole.
> 
> 
> Nalunk benn  a cegnel ioncserelt, deszt es RO viz van benn. RO vizet 
> steril kornyezetben (injekcio, oldott vegtermek zart terben stb) 
> hasznalnak, ioncsereltet alt vegyipari folyamatokhoz, ioncsereltet akkor 
> ha valamiert az ioncserelt nem erheto el. Mindegyik vizfajta csapvizbol, 
> helyben keszul. Szinte minden sarzsot ami keszul az analitika 
> kemenyen bevizsgal, es ha nem megfelelo, akkor kuka.
> 
> 
> Meg 1 tulajdonsaga vana  viznek, ami fontos szokott lenni (pl meresek 
> eseten). A viz allas kozben a levegobol gazokat vesz fel (jellemzoen 
> CO2 a legnagyobb volumenben). Ha savbazis reakciokatkell vizsgalni, 
> akkor ez befolyasol mert vagy un. pufferoldat keletkezik, vagy pedig a 
> meresi eredmenyt hamisitja meg. Ezert ilyen meresek elott a vizet ki 
> kell forralni, es vissza kell huteni. Nalunk 1l viz kiforralasa forrponton 
> tartva 5-10 percig, majd visszahutve, utana 1 ora alatt el kell hasznalni, 
> mert ujra beoldodik a CO2. Sot a meresek elott a kiforralt vizzel ilyenkor 
> vakprobat (nem, nem feher bottal) kell csinalni. (nincs benne merendo 
> sav/lug, hanem csak a vizet nezzuk mennyi anyag fogy ra. Es ezzel a 
> merest korrigalni kell).
> 
> 
> Na igy hirtelen a szomenesem talan ertheto lett. Igyekeztem:).
> 
> Most nezem a Rommp lexikont, hat ioncserelo gyanak 1,5 oldal, es a RO
> (everz ozmozis) esetn alkalmazott foliak a membranok. Mo-n ilyen 
> membrangyartassal a Zoltek foglalkozik, Nyergesujfalun. Viztisztito 
> berendezesek eseten hasznaljak. ilyen volt a vizmuvek altal a 
> cunamihoz vitt berendezes is. Olcso mukodtetni, csak a bekerulesi ktsg-
> e magas egy desztillalo ill ioncserelohoz kepest.