Re: Napkollektorról egy kicsit

[Sass Péter]

Hidvegi Jozsef  <jhidvegi at ax.hu> 2004.09.26. 13:18:00 +1h-kor írta:

> Abban viszont tevedsz, hogy az energia oszlik meg! A mozgo reszecskek
> impulzusa
> kell, hogy egyforma legyen statisztikusan. Sokminden mukodik ezen az alapon.
> 
> Pelda: lofegyver viszonylag nagy tomeggel, es kis lovedek. Koztuk a lopor
> felrobban. Kicsit leegyszerusitve, az ossz impulzus nulla marad, a nagy
> tomeg
> erre indul M*v, a kicsi meg ellenkezoleg ugyanakkora m*V sebesseggel. (M>>m,
> es
> V>>v). Konnyen belathato, hogy az egesz azert tud hatekony lenni, mert az
> energia zome a skuloval tavozik, kulonben a fegyvert tarto kez is
> megserulne.

Ez egy teljesen különböző helyzet, itt egyetlen "ütközés" van. Ezzel 
kezdtem az előző levelet.

> Es hibas folytatas. :-) :
> >Mivel részecskénként (és szabadsági fokonként) konstans az energia,
> >ezért valóban pontosan fordított az arányosság, azonos szabadsági fokú
> >részecskék esetén. Csakhogy ez adott tömegegységre vonatkozik. A
> >térfogati fajhő ezzel szemben ugyanannyi.
> Biztos ez? Ha nem bonyolodom bele semmifele kvantumosdiba, akkor 
> nem logikus a fenti gondolatmenet alapjan. 

Nem tudom, hogy milyen gondolatmenetre gondolsz, a puskalövés nem jó 
analógia a már említett okból. (Logikáról szó sincs.)

Tutibiztos. Logikát nem tudok prezentálni, mert nem emlékszem levezetésre, 
és nincs időm végiggondolni, de ekvipartíció tételének hívják. 

> Orommel vennem, ha volna valami meggyozo erv - azon
> tul, hogy "igy tanultuk". :) Tehat az erdekelne, hogy ket kulonbozo
> molekulatomegu, 1 atomos gaz azonos homersekleten, nyomason kulonbozo vagy
> egyforma terfogati fajhoju-e.

Molekulatömegű, és 1-atomos ? :-)

Csak rendes fajhőt találtam a táblázatban, de átszámíthatod:

He: 4,0026 g/mól, 3,161 J/g*K (állandó térfogat esetén)
Ar: 39,948 g/mól,  0,318 J/g*K

Megadták úgy általában a gázok fajhőjét is: cv=f/2*k/m0 (állandó 
térfogatnál, k a Boltzmann állandó, f a szabadsági fokok száma).

> >kb. egy nagyságrenddel jobb a fémekénél. Szerinted higgyek neki? :-)
> :-)) Szerintem ne. Inkabb talan a hovezetesnek vmi reciproka lehet ott, nem?
> Milyen mertekegysegek vannak odairva?

Gázoknál kJ/(m*K*s), szilárd anyagoknál J/(m*C*s), és gázoknál 
10-100-as értékek, fémeknél szintén. 

Bocsi, hülyeséget írtam: nem egy nagyságrend, hanem 3. :-)

Üdv.:
-- 
Sass Péter
Távközlés technikus és tranzisztor-gyógyász