Re: Napkollektorról egy kicsit

[Hidvegi Jozsef]

>Logikusan hangzik, mégsincs így. Nem egyetlen ütközés során cserélődik az
>impulzus, hanem rengeteg. Az első ütközésnél még csak az impulzus tud
>átadódni, de az ekkor még lassú nagy részecskét több kis részecske is pofon
>fogja vágni, és végül az átlagos energia oszlik meg egyformán (a szabadsági
>fokok között)! (Nem tudom, hogy ez honnét jön ki, de így tanultuk.)

Igen, a szabadsagi fogoktol eltekintettem. Ha tisztan gomb alaku molekulakrol
van szo, akkor mindnek csak haladasi mozgasi energiaja lehet, arra az esetre jo
az elkepzelesem.

Abban viszont tevedsz, hogy az energia oszlik meg! A mozgo reszecskek impulzusa
kell, hogy egyforma legyen statisztikusan. Sokminden mukodik ezen az alapon.

Pelda: lofegyver viszonylag nagy tomeggel, es kis lovedek. Koztuk a lopor
felrobban. Kicsit leegyszerusitve, az ossz impulzus nulla marad, a nagy tomeg
erre indul M*v, a kicsi meg ellenkezoleg ugyanakkora m*V sebesseggel. (M>>m, es
V>>v). Konnyen belathato, hogy az egesz azert tud hatekony lenni, mert az
energia zome a skuloval tavozik, kulonben a fegyvert tarto kez is megserulne.

Az utkozo reszecskek kozott egy dolog marad mindig allando: az impulzusok
osszege. Ezert nincs mese, mindig kenytelen lesz a kisebb reszecske nagyobb
energiaval mozogni statisztikusan.

>> Es mivel egy adott terfogatu es
>> homersekletu gazban nagyjabol ugyanannyi molekula van, igy kozvetlen
>> belathato,
>> hogy a molekulatomeggel forditottan aranyos kb a gaz fajhoje.
>
>Hibás kiindulásból helyes következtetés! :-)

Nem! Helyes kiindulasbol.... :-)

Es hibas folytatas. :-) :
>Mivel részecskénként (és szabadsági fokonként) konstans az energia,
>ezért valóban pontosan fordított az arányosság, azonos szabadsági fokú
>részecskék esetén. Csakhogy ez adott tömegegységre vonatkozik. A
>térfogati fajhő ezzel szemben ugyanannyi.
Biztos ez? Ha nem bonyolodom bele semmifele kvantumosdiba, akkor nem logikus a
fenti gondolatmenet alapjan. Orommel vennem, ha volna valami meggyozo erv - azon
tul, hogy "igy tanultuk". :) Tehat az erdekelne, hogy ket kulonbozo
molekulatomegu, 1 atomos gaz azonos homersekleten, nyomason kulonbozo vagy
egyforma terfogati fajhoju-e.

>energiát, ezért 5 a szabadsági fokuk. A 3 atomos molekulák közül azok, amelyek
>atomjai nem egy vonalban helyezkednek el, (pl. víz), már a harmadik forgási
irányra
>is képesek, ezért 6 a szabadsági fokuk. Az argonnak tehát a 3 szabadsági fok
>miatt kisebb a fajhője, mint a levegő többi részének.
Ez oke, ezt hagytam figyelmen kivul.

>Egyébként nézegettem a "négyjegyűt", és az a furcsaság tűnt fel, hogy az
>argon igen jó hővezető. Továbbá az is, hogy a gázok hővezetési képessége
>kb. egy nagyságrenddel jobb a fémekénél. Szerinted higgyek neki? :-)
:-)) Szerintem ne. Inkabb talan a hovezetesnek vmi reciproka lehet ott, nem?
Milyen mertekegysegek vannak odairva?

hjozsi