diodak sorban, parhuzamosan

[Hidvegi Jozsef]

>>De miért? Mi van, ha letörik? Lekorlátozza a saját feszültségét és kész.
>>Nagy áram nem tud kialakulni rajta, mert sorban van vele a másik
>>záróirányú dióda!
>
>Egészen addig, amíg az is ki nem purcan.Aztán sorban, mind.

Na igen, az ügyeletes... :-)
A "letörik", nem azt jelenti, hogy zárlatba megy, hanem azt, hogy zenerként
viselkedik. Kisáramú zenerként, és nem előre definiált (azaz nem feltétlenül
előre ismert) zenerfeszültséggel. Persze nincs akadálya megismerni előre, csak
ki kell mérni.

Ha sok ilyen diófa van sorban, és az össz ilyen zenerfesz messze a rájuk
kapcsolt max fesz fölött van, akkor nem tud mindegyik "letörni". Mindenképpen
kell maradni köztük olyannak, ami csak simán záróirányban van igénybevéve, tehát
a záróirányú áram jelentéktelen.

A probléma nem ez. Azért szoktak a diódákkal párhuzamosan kötni (régen)
ellenállatokat, vagy akár RC-ket, mert nem egyforma az egyes diódák vezetéskori
tárolt töltése, ebből kifolyólag a szabaddá válási ideje (bár ez tirisztor
fogalom). Tehát az lehet a gond, hogy ha vmelyik dióda ilyen tárolt töltése
kifogy, míg a többieké nem, akkor ő zenert játszik, de jókora pofont kap a
többitől, hiszen azok még egy darab drótként viselkednek és megeshet, hogy mire
azok közül is vmelyiknek kifogy a tárolt töltése, ez már megadja magát.

Na de ez volt régen. Ma már lehet találni olyan diódákat, amik jó gyorsak is,
kis tárolt töltésűek, és ha az áramkör lassú, akkor nagy gond nem lehet. Azért a
biztonság kedvéért vmi ellenállásokat ide is érdemes berakni, ami a viszonylag
szép lassan növekvő záróirányú fesz hatására biztosít akkora áramot a még
kifogyni nem akaró diódatöltéseknek, hogy mire számottevővé nő a zárófesz, már
mindegyik dióda le legyen zárva. Ügyes méretezésnél ez úgy néz ki, hogy a szumma
zárófesz még egy dióda zenerfesze alatt van, mire már mindegyik megszabadult a
tárolt töltésétől az ellenállások hatására. Ekkor már akár az se lenne gond, ha
ott se lennének az ellenállások.

Ugyanakkor persze ezek a tárolt töltések maguktól is elfogynak, van vmi
rekombináció, ha a nyitóáram megszűnik. Tehát ha gyorsdiódák vannak sorbakötve
pl hálózati alkalmazásnál, akkor valószínű, hogy egyáltalán nem kell szórakozni
ezekkel az ellenállásokkal. Lassabb diódáknál meg gyorsabb alkalmazásoknál az
van ugye, hogy a diódák nagyon kis záróirányú szivárgóárama nem elegendő a még
nem kifogyott diódák tárolt töltésének a hihúzására, ekkor kell az ellenállás
vagy az RC.  Talán RC-vel kisebb veszteség mellett lehet ugyanazt a feladatot
megcsinálni.

Remélem, így már világosabb a dolog.

hjozsi

Ps: nagyon tetszik a kész híd modulok egy diódaként való alkalmazása. Ennek
valóban az a nagy előnye, hogy egy ilyennek a diódái valszleg tök egyformák
belül. Pl 3f hídból van egész kis modul 30A-re és 1200V-ra, ez mindjárt alkalmas
lenne 90A 2400V-ra egy diódaként, ha a kúszóutak is megengedik, tehát lehet
belőle egy 2400V alatti durván 180A-es 1f hidat csinálni. :) Mármint ha a 30A
nem az egész hídra, hanem az egyes diódáira értendő, de akkor se semmi, ha az
egész hídra, mert akkor is 60A 2400V-os lesz a híd.