szelkerek

[Hidvegi Jozsef]

> norvégiában egész felvakat, városokat "hajtanak" szélkerékkel.
> de tényleg(meg dániában, svédországban is), hogy működik ez.
> van egy ilyen bazi nagy szélgenerátor farm, és hova teszik a delejt?
> vagy ha nem fúj a szél (bár ott ritkán nem fúj), akkor beindítanak vmi
> erőművet? az tök macera lehet...

Egeszen biztosan minden telepules, a legeldugottabb is, be van kotve az orszagos
energiarendszerbe, ami ugye europaban egyseges, a freki, sot a szinuszok szinte
fazisra stimmelnek. A szelkerekes joszagok is ide lehetnek bekotve, szoval a
szel altal nyujtott energia nem direktben a haztartasokba megy, hanem valszleg
vagy csokkentik a fogyasztok osszessege altal a nagy halozat terheleset, vagy ha
sok energia jon a szeleromuvekbol, akkor a helyi fogyasztason foluli resz bemegy
az orszagos halozatukba, es persze megfeleloen merik, elszamolnak....gondolom a
helyik onkormanyzatok koltsegvetesevel fugg ossze, vagy az uzemelteto uzleti
tevekenysegevel, amiben amoritizaciot es mas, fenntartasi... koltsegeket is
elszamolnak. Mivel csinaljak, valoszinu, megeri mindennel egyutt. Ha masert nem,
hat kapnak vmi kozponti kornyezetvedelmi tamogatast is, de lehet, hogy anelkul
is oke.

Magan szelkerek? Szerintem letezik az a meret, amivel nem foglalkoznak
adougyileg. Vajon ennek milyen kriteriumai vannak? Gondolok itt atmero-,
teljesitmeny-, magassagkorlatra. De el tudom kepzelni, hogy ha korberakom a
tetot pici, mondjuk felmeter atmeroju szelkerekecskevel, ami mind termeli a
delejt, vegul kijon valami  mackos teljesitmeny, akkor abba is belekotnenek. :-)
Lehet kapni egyaltalan valami nagyon kis meretu (par kW-os) rengeteg polusu
szinkrongeneratort? A haztartasokban a mosogep motoroknal fordul elo 12 polusu
koruli aszinkron motor, de meg az is tul gyorsan forogna (500/perc folott, azaz
8,5-9/s korul) ahhoz, hogy kozvetlen megtekerjen egy ilyen szelkerek. (Ekkor
direkt halozatba taplalas valosulna meg, de csak akkor, amikor van halozat.)
Persze lehet attetelben is gondolkodni, de az veszteseget, zajt jelent. Talan
egy jo lapos ekszij meg jo lenne.

Es vajon azt is megadoztatnak, ha a haz ugy lenne kialakitva, hogy mintegy
begyujti a szelet? Regebben gyakori volt: nyeregteto szeruseg, de a ket teto
egymashoz kepest eltolva, egyiknek magasabban van a folso szele, mint a
masiknak. A ketto kozott egy fuggoleges falat szoktak epiteni. Nos, ehelyett ott
tudna begyalulodni a szel, az alacsonyabb teto is felnyomna oda a levegot, tehat
ott vmi plusz torlonyomas tudna letrejonni. Igazi leggyalu. :-) Oda aztan el
lehet helyezni tobbfele dolgot. Pl az egyik, az a radialis ataramlasu,
ventillatordob, amilyen a klimakban is van. Ebbol akar tobb metereset is be
lehet egy ilyen helyre epiteni. A kiaramlo levego a magasabb teto aljanal lenne.
A dobatmero akar 1m koruli is lehetne, a teljesitmenye sok kW lenne. Mivel
kintrol semmi nem latszik, be is nyalhatnak, nem? :-)

hjozsi