Re: Árammódú, fix frekis PWM 50% fölött. Hogyan? stb...

[Sass Péter]

Csuvár Imre  <icsuvar at axelero.hu> 2004.09.15. 00:47:04 +2h-kor írta:

> Hali,
> nem egeszen ertem a problemat.
> 
> Ellenutemben semmikeppen nem mehet e kitoltes 50% fole, mert "osszenyitnak"
> a kapcsoloeszkozok.

Világos! 

> Step-up/down kapcsolasban elkepzelheto a kimenetek parhuzamos kapcsolasaval
> vezerelini  a kapcsoloeszkozt, de ellenutemben mas a helyzet.
> A szabalyozas csak a felperioduson belul lehetseges. A ket 0...50% a
> kimeneten osszeadodva 0...100%-ot jelent.

Na ezt hívom én összesített kitöltési tényezőnek (lehet, hogy senki más). 

> Szerintem:
> A kitoltes a trafo atteteletol, terhelestol, valamint a be es kimeneti fesz
> aranyatol fugg (szabalyozott esetben).
> Arammodus eseten a kimeneti fojto primerre transzformalt erteken figyeli az
> IC az aram pillanatnyi erteket (igy szabalyozza a kitoltei tenyezot a
> kimeneti fesz. fuggvenyeben).
> Melyik vas megy igy telitesbe? A trafo nem  tud, mert nincs egyenkomponens,
> a fojtonak meg az a dolga, hogy elviselje.
> A fel-frekis belenges miert alakul ki?

Vegyük pl. az UC3843-at! 
Figyeli az áramot, ha eléri Imax-ot: lekapcsol, majd a következő periódusban újra 
be. Tegyük föl, hogy a ki/bemenő feszültség arányai olyanok, hogy tekercsben 
lassabban nő az áram (di1/dt) bekapcsolt állapotban, mint ahogy csökken 
kikapcsolt állapotban (di2/dt)! (Ez állandósult helyzetben kb. azt jelenti, hogy 
a kitöltési tényező 50% fölötti.) Tegyük föl, hogy a tekercs elég nagy induktivitású 
a folyamatos áramvezetéshez! Tegyük föl, hogy beállt a normál működés 
Kitöltési_Tényező=tbe/tki időkkel, de az egyik félperiódusban valamitől egy 
picit (delta_t-vel) hamarabb éri el az áram a határt. Ekkor az áram elkezd 
csökkenni Imax-di2/dt*(tki+delta_t) értékig (Imax-di2/dt*delta_t helyett). A 
következő periódusban tehát a normál állapotnál di2/dt*delta_t árammal 
kevesebbről indul a növekedés, ezért most di2/dt*delta_t/(di1/dt) idővel később 
éri el a határt. Így ennyivel kevesebb ideje lesz a csökkenésre a következő 
(most már harmadik) periódus kezdetéig, ami miatt a harmadik periódusban 
di2/dt*delta_t/(di1/dt)*di2/dt/(di1/dt) idővel korábban történik meg a lekapcsolás. 
Itt bezárul a kör, a hiba minden második periódusban (di2/dt/(di1/dt))^2-szeresére 
nő (ami a kiinduló feltétel szerint >1), de periódusonként változó előjellel, ami a 
filp-flop kimenetén DC szintet jelent. 

Szerencsére közben magamban tisztázódik, hogy hogyan is csökkenti ezt az 
oszci jelének hozzákeverése az áramjelhez, de nekem úgy tűnik, hogy csak 
kicsit tolja följebb a belengés határát. Illetve: hoppá, ha eleve nagyon kicsi 
mind a csökkenés, mind a növekvés sebessége (nagy a kimenő fojtó induktivitása), 
akkor kis meredekség-módosítás is elég! 

Köszi a kérdést, rávezettél a megoldásra! :-)

Üdv.:
-- 
Sass Péter
Távközlés technikus és tranzisztor-gyógyász