Tesla

[Sass Péter]

Hidvegi Jozsef  <jhidvegi at ax.hu> 2004.09.11. 09:54:06 +2h-kor írta:

...
> >Sőt! Az ostor-effektushoz folyamatosan csökkenő kapacitás-, vagy növekvő
> >induktivitás-elemek kellenének fölfelé haladva.
> Mar miert kellene? En egyenletes sebessegu haladasra gondoltam, nem
> novekvore.

A sebesség speciel az egyik példámban nő, a másikban csökken, de nem 
ez a lényeg, hanem a növekvő hullámimpedancia. Z0=sqrt(L'/C')

> Ez persze az egyik megkozelites, vagy szemleletmod. Mert ugy is lehet
> szemlelni,
> hogy a tekercs a tetejen egy kapaccal egy soros rezgokor, amit akar ugy is
> lehetne taplalni, hogy alul a tekercs nem kapcsolodik direktben a foldre,
> hanem
> oda egy feszgenerator van beiktatva. Itt kicsi a fesz, de nagy az aram, fonn
> meg, ahol a kondi van, ott is nagy az aram, mert a soros rezgokorben
> mindenutt
> nagy, de ott a fesz is nagy.

Valóban, így is működne, csak ez a modell nem ad magyarázatot két dologra: 
1.: egy tesla-tekercsnek a legelső fölött még sok rezonanciája van. 
2.: ha leveszed a fölső kapacot, akkor is rezonál, méghozzá alig nagyobb 
frekin. 

> De az elobbi emilben leirtam, hogy en bizony nem tudok tapvonalat szamolni.
> Ha leirnal ide valami hasznalhatot, annak tudnek orulni.

Én is csak a könyvből puskázva vagyok ilyen okos! :-) A tápvonalak 
működése nem olyan nagyon bonyolult, de azért sok spec. képlet (meg 
szemlélet) hozható ki a feladattól függően. Ha van konkrét kérdésed, 
utánanézek, vagy kölcsönadhatom az EMT tankönyvet.

> >Bontsd egységnyi szakaszokra! v=1/sqrt(L' * C')
> Barmekkora szakasz induktivitasat kb ki tudnam szamolni, de a hozza tartozo
> kapacot mar nem.
> Meg tudnad mondani, mekkora lehet a v egy olyan tekercsen, ami 20 centi
> atmeroju, es 0,5-os huzalbol van tekerve?

Valójában a tápvonal modell is erős egyszerűsítés, ami elhanyagolja a menetek 
közti kapacitást. (Meg a csatolt indukciót is.) Kis frekin ez még jó közelítés, 
mert a menetek közti fesz. nagyon kicsi, így áram se sok folyik rajtuk. (Kis 
freki itt azt jelenti, hogy a hullámhossz sokkal nagyobb a tekercs átmérőjénél.) 
Viszont a környezettel alkotott kondi itt is játszik. Hogy ez mennyi? Hát ezt is 
csak közelíteni lehet, részben azért, mert a környezet erősen befolyásolja. Ha 
pl. 1 m távolságban van a környezet, akkor C'=2*pi*epszilon0/ln(1/0,2)=34 pF/m. 
Az induktivitás (szintén kis frekis közelítésben!) L'=mu_r*0,0314/(0,0005)^2=
0,15 H/m. Ebből v=440 km/s, vagyis 1 m-es tekercs 110 kHz-en rezonál. (kábé!)

Viszont ha te olyan impulzust adsz rá, ami gyorsabban fut fel, mint ahogy a 
jel átmérőnyinél nagyobb távolságra jutna, akkor az impulzus elmosódik, 
szétfolyik, ugyanis a nagy frekik a menetkapacitásokon és az induktív 
csatolásokon keresztül előrefutnak, és lehagyják a kis frekis komponenseket. 

Üdv.:
-- 
Sass Péter
Távközlés technikus és tranzisztor-gyógyász