trafo belso ellenallas

[Hidvegi Jozsef]

Hosszu fejtegetes kov, akit nem erdekel, jobb, ha lapoz. Bocs elore is a
szajbaragos szovegert.

>Engem ket dolog erdekel.
>-a szekundert szinuszos feszultseggeneratorral sorbakapcsolt belso
>ellenallasnak kepzelem. Amig nem erem el a nevleges P-t, addig mar ertem.
>Ha elerem, valoszinuleg mar nem tud akkora aramot kiadni, mint a terhelo R
>csak feszgenbol kivenne, ezert a belso ellenallas mar nagyobbnak latszik.
>Ezt nem tudom, hogy hogyan.

Szerintem meg nem erted. Odaig oke, hogy a trafot a terheles felol nezve egy
idealis szinuszos feszultseg-generatornak + egy impedancianak lehet latni. Az
impedancia alatt egy soros R-L kort kell erteni.

Ebbol az kovetkezik, hogy ha felrajzolod egy U-I koordinata rendszerbe, hogy a
trafo mit tudhat, azaz a kulofele aramokhoz tartozo feszultseget, akkor egy
pofara negyed ellipszis fe'lese'get kapsz. (Ha nem volna az R, es ohmos a
terheles, akkor teljesen szabalyos negyed ellipszis lenne.) Szoval az uresjarasi
feszbol enyhe lejtessel indul, aztan eroteljesebb a lejtes, vegul eleg meredeken
aramkorlatos, ahogy a zarlat fele kozeledunk.

A teljesitmeny ezen a gorben az adott pontbol a ket koordinata tengelyre
bocsatott merolegesek es a tengelyek altal hatarolt terulet lesz, persze nem
wattos tisztan (u*i). Hogy aztan a trafo meddig, melyik pontig veheto igenybe
tartosan, az konstrukcio es hutes kerdese.
Tehat olyan nincs, hogy a vasba belemegy valamekkora, a nevlegesnek nevezett, es
tobb nem jon ki. Ennek nincs igy ertelme.

>-a primer a (feszultseggeneratornak tekintett) halozatbol egyre nagyobb
>aramot vesz fol, ahogy csokkentem a szekunder terhelo ellenallasat. Hogyan
>viselkedik ez az aram, ahogy megprobalom tullepni P-t? Nem rovidzar
A fontibol lathato, hogy nincs minosegi valtozas semelyik P atlepesekor.
Ugyanazt a trafot nagyobb teljesitmennyel hasznalhatod, ha jobban hutod, illetve
van egy maximum, amit egyaltalan at tud vinni akkor is, ha folyekony nitrogenbe
rakod. Ugyanis ennel jobban leterhelve a fesz jobban csokken, mint amennyire no
az aram. (A szorzat kisebb lesz).

>> induktivitas, ezeken megy at a terheles arama, valamint van egy fomezo
>> induktivitas, es ide is lehet rakni egy ellenallast, ez jeleniti meg az
>
>Ez is sorban a tobbivel?

Nem, a fomezo induktivitas parhuzamosan kepzelendo, tehat ez a betapra megy.
Logikus is, hiszen ha nulla a terheles (uresjaras), akkor is van magnesezo aram.
Ezt reprezentalja a betapra kotott L-R kor, ahol R a primer omhos ellenallasa,
illetve a vasveszteseg is ide ertendo, L pedig a trafo fomezo induktivitasa, ami
viszonylag jo nagy, mert a trafokban nem szokott pl legres lenni. Ez a dominans,
szoval egy felkezes traffancs uresjarasi arama mar meglehetosen induktiv, azaz
kozel 90 fokot kesik a feszhez kepest. Talan az egeszen icipici, cm3
nagysagrendu trafoknal nem kesik ennyit, mert viszonyag nagy ellenallasuak a
tekercsek.

>> Az uresjarasi aram meg pici trafoknal is jelentosen induktiv, a soros
>
>Nalad mi a pici trafo ? (-: Nalam mondjuk 10 wattos, a nagy mondjuk 300.
Ebbol a szempontbol nalam is.

>> A drop. rovidrezart trafot meg kell terhelni a nevleges arammal, es megmerni,
>> mekkora fesz van a primeren. Ha ez a nevleges fesz x szazaleka, akkor a drop
x.
>
>Ezt nem teljesen ertem.

Ugy kepzeld el, hogy van egy allithato feszultseg-forrasod, szinuszos. Mondjuk
egy olyan trafo, aminek egyetlen tekercse van, az is egyetlen sor, es egy
grafitgorgo mendegelhet a meneteken.
Fogod a merendo trafot, rovidrezarod a szekunderet, majd egy ampermeron
keresztul rateszed erre a szabalyozhato trafora a primert. Azt tudod, hogy ha
nevleges teljesitmenye van, mekkora aramot vesz fel. Nos, tekered a trafot
addig, amit elo nem all ez az aram. Ha megvan (latod a muszeren), egy Vmerovel
lemered, hogy most ebben az allapotban mekkora fesz kell a primerre. Kb 5 %-a
lesz a halozati fesznek, amire a primer keszult. Nos, ezt hivjak dropnak. Ugy is
mondhatom, hogy ha nevleges arammal terheled a trafot, akkor a szekunder fesz
5%-kal lesz alacsonyabb, mint uresben.
Termeszetesen a szekunderen az attetelnek megfeleloen mas az ottani nevleges
aram.

>Ezt ugy gondoltam, hogy ha ki akarok venni 1,2*P-t, akkor P bemegy a
>vasba, es kozel P kijon a szekunderbol (vagy nem?). 0,2*P vagy nem tudom
Nem. A vas ugyanugy erzi magat, amikor uresben van, mint amikor terhelik a
trafot (kb). Neki nem kell mas, mint hogy meglegyen benne egy fluxus, vagyis a B
indukcio es a vaskeresztmetszet szorzata. A B-t - vulgarisan - ugy is lehetne
szemleltetni, hogy ennyi erovonal megy at egysegnyi keresztmetszeten.

Mivel ez egy szinuszosan valtozo mennyiseg, tehat a fluxus is, minden menetben
U=dfi/dt pillanatnyi feszultseg keletkezik, ahol fi-vel jelolom az imenti
fluxust, tehat a dfi/dt egy adott idopillanatban a fluxus valtozasi meredeksege.
Nyilvan akkor valtozik a fluxus a legmeredekebben, amikor eppen a nullan megy
at. Ekkor van a max fesz egy menetben. A fluxust pedig a gerjesztoaram
(magnesezoaram) szabja meg.
De ugye egy adott halozatod van, oda kapcsolod a traffancsot, ettol obenne
nagyjabol allando lesz a fluxus, tehat minden menetben ugyanannyi fesz akar
keletkezni.

Na most, ha rateszel egy terhelest a szekunderre, ettol ott aram folyik. Azert
folyik aram, mert a terheles le akarja bontani a fluxust a vasban, de a halozat
rajta van a primeren, tehat a primerben mese nincs, indukalodnia kell tovabbra
is akkora fesznek, mint a halozat, kulonben elfroccsenne a drot. Ezert a halozat
mintegy ellentart a szekunder aramnak, vagyis amekkora ampermenet (gerjesztes)
keletkezik a terheles miatt, akkora keletkezik ellenkezo iranyban a primeren is.
Kozben persze a kicsi magnesezo aram erintetlen marad, tehat a primernek azt a
tovabbiakban is el kell vinnie.

>mennyi pedig valahol el kell disszipalodjon, mert a trafo valamitol le
>szokott egni tulterheles eseten.
A trafoban folyo aramok a drot ohmos ellenallasan wattos vesztesegeket okoznak.
Megmerheted a trafo primer es szekunder ellenallasat. Legyenek ezek Rp es Rs.
Folyik benni ip es is aram, akkor a tekercsben keletkezo osszes veszteseg
Pv=ip^2*Rp + is^2*Rs. Ezt le kell tudni adnia a trafonak ugy, hogy a szigeteles
nem eg meg. Ez az a hatar, amig terhelheto, ennek a kozeleben van a nevleges
teljesitmenye. Ha efole nyomod joval, akkor mar nem kepes leadni a szigetelesei
megegese nelkul, ekkor lesz zarlatos, innentol aztan pa'pavalasztas.
Persze ha a szigeteles tobbet tud homersekletben, lehet foljebb menni, illetve
ha ventillatorral, olajba meritessel stb hutod, megintcsak tobbet bir. Ha
hungarocellbe csomagolod, nagyon keveset fog birni. CSAK ettol fugg, hogy mit
lehet kivenni belole. (A korabban ecsetelt - ellipszis - hataron belul).

hjozsi