tesla

[Szoke Szilard-Zsigmond]

VF ira vala:

> Lehet hogy ti az enyemnel is vekonyabb drotot hasznaltatok?
> Abban hogy megy 30A?
Hat igy most hirtelen 30cm/2000 menet = 0.15 mm atmero.   Hmmm... Nem is
tudom. Ennel talan vastagabb volt... Ha van turelmed nehany hetet varni, talan
ismet arra jarok a suli laborjaban es lemerem (ha megtalalom).

> > Ja, ha csak szikrahossz kell, tekerj Ruhmkorff-induktort (vagy keszits
> Az hogy muxik? Nem is hallottam rola.
Hogyhogy nem? Mifele Teslazo vagy Te?!  :-))
Szoval mi vagy 8 eve epitettunk Ruhmkorff+Tesla berendezest egy 1901-es (!)
"Zaszlonk" folyoirat alapjan. Sajnos nincs keznel az anyag, hogy
beszkenneljem.
Diohejban: a Ruhmkorff induktor (remelem, helyesen irom le a nevet) az egy
rudvasmagra (nyilt magneskor) tekert nehanyszaz menetes primer tekercs vastag
drotbol, arra szigeteloreteg, arra szekunder nehany tizezer menet vekony
drotbol, megfelelo retegszigetelessel es kulonos figyelemmel a tekercs szelen
szigetelesre, az atuteseket elkerulendo. A vasmag egyik vegen csengoszaggato
szeru alkalmatossag, ami a primer aramat tudta megszakitani. Mukodese
egyszeru: primer aram beindul, kezd noni, no a magneses ter, egyszercsak eleg
nagy lesz, hogy berantsa a csengoszaggato lemezkejet, ekkor az aram megszakad
a primerben. Kozben a szekunderbol jo nagy lorugas jon ki (nx10kV). Persze a
szaggatoval parhuzamosan szukseges a kondenzator (hogy ne is egesse meg a
szikra a kontaktust, meg hogy az aramalak/rezonanciafreki is jo legyen (nem
tiltakozni, itt is vannak jo nagy rezgesek, a szaggatas utemenel joval
gyorsabbak). Ki kell kiserletezni, mekkora kondi kell.

Nalunk asszem a primer 1.5-os drotbol 2 retegben 100-100 menetet volt
nagyjabol 15 centi hosszan. A vasmag atmeroje kb. 2 cm lehetett,
trafolemezbol.

A szaggato "custom built", auto platinaerintkezo volt a kontaktus. A
szaggatonal lenyeges, hogy a rugo feszitettsege valtoztathato legyen, illetve
a fix platina fél-kontaktus helye is (a "vasfej" mozgasanak melyik szakaszanal
szakadjon meg az aram). Tovabba a vasdarab sulyara sem art nehany probalkozas.

A szekunder...Na ez mar erdekes volt. A negyedik sikerult jora. Eloszor
tekertettunk retegszigeteles nelkul egy gyarban, fusiban. Affele oriasi
reletekercs lett belole. Mondanom sem kell, semmi szikrat nem produkalt.
Masodikra keszitettunk retegszigetelest az eredeti leiras szerint: paraffinos
papirbol. Miutan elkeszult, rajottunk, hogy a tekercs szelenel tul keves
helyet hagytunk rezmentesen, a retegek kozott atkuszott a szikra.
Harmadikra beszereztunk valami novolit nevu marhajo szigetelo muanyag foliat,
ivekben. Azokbol lett a retegek kozotti szigeteles, es tobb helyet hagytunk ki
a szelen. A vegen be akartuk paraffinozni a szelet, hogy lezarjuk a retegeket,
ne kuszhasson szikra. A paraffinozast sajnos rosszul kepzeltuk el, edenyunk
sem volt megfelelo es fuggoleges tengellyel allitottuk bele a faradsagosan
keszitett szekundert. A meleg paraffintol persze az addig szoros rezmenetek
kiterjedtek, es lecsusztak. Az egesz hasznavehetetlenne valt. Pedig ha jobban
vigyazunk, meg mukodhetett is volna!... Volt am anyazas rendesen.
Negyedikre vekonyabb drotbol, vekonyabb novolit foliaval keszitettunk egy
_keskeny_ szekundert. Azert jo a keskeny, mert ket szomszedos reteg kozott a
szelen igy kisebb a feszultseg. De hagytunk neki igy is vagy 1cm-t minden
reteg szelen. Miutan a tekercselest (kezi!) befejeztuk, a fizikatanarom
elvitte valahova fusiban impregnalni. Valami lakkba aztattak be es egy
kemenceben melengettek egy ideig. Ezt a muveletet en nem lattam. Utana
szerzett valami ketkomponensu szurke szigetelonek valo epoxigyantat, azzal
lett a tekercsek vege lezarva, jol benyomkodva a gyanta a retegek koze. Vegul
megkotott, es kezdtuk tesztelni... :-)   Hat mit mondjak, jo magasra
ugralhattunk oromunkben. Olyan jo lett a szekunder, hogy 12 cm szikrak
ugraltak a kivezetesek kozott! Persze elotte mind a tekercs feluleten akartak
atkuszni a ket kivezetes kozott, igy novolit "gallerokat" epoxiztunk az
oldalara. Nagy nehezen sikerult beuzemelni, megfelelo szaggatot es kondit
hangolni hozza. Igy vegul is elmondhatom (minden szerenysegem ellenere) hogy
szuper lett... :-)
Az idealis szekunder tehat 30.000 menet, kb. 9 cm szeles es 12 cm atmeroju es
majd' egy ev alatt keszul el. :-)

Ha valakit bovebben erdekel, megeroltethetem magam, es megszerzem ismet az
1901-es doksikat, es talan be is szkennelem.


> > vagy esetleg loketgeneratort (vagy miaszosznek
>
> Errol sem :) Infot pls!

Ezt valoszinuleg magasfesz laboros kollegak ismerik, csak en lehet, hogy nem
tudom a helyes magyar elnevezeset. Ilyennel tesztelnek halozati nagyfesz
trafoszigeteleseket pl.
Felepitese: egy relative hosszu RC lanc, meg szikrakozok. Kepzelj el egy
letrat, aminek a ket szarat sorbakotott egyforma ellenallasok alkotjak. A
fokai pedig nagyfesz kondik. Namost minden szomszedos fok koze tegyel rajuk
atlosan egy-egy szikrakozt (nem 2 atlo, csak 1). A mukodes a kovetkezo: a
letra ket szarat egyik vegen megtaplalva nehany kV-al a kondik szepen "lassan"
toltodnek. Amikor mar akkora a feszultseg, hogy az egyik szikrakoz atut, akkor
a szikrakozon at ket kondi sorbakotodik. Ekkor nagyobb feszej jut a kovetkezo
szikrakozre, az is atut. Ugyanigy a kovetkezo, stb, jo gyorsan, gyakorlatilag
egyszerre nyilik meg a ioncsatorna a szikrakozokon, es ezen keresztul minden
kondi sorbakotodik. Az ellenallasok relative nagy ertekuek, igy ebben a
pillanatban nem szamitanak. A sok sorbakotott par kV-os kondi meg sok-sok
kV-ot jelent a letra alja es teteje kozott.  Voila, van bazinagy csattanos
szikra.  :-)
Poen meg az is vele, hogy a szabvanyositott alaku magasfeszultsegu
tesztimpulzusok konnyen eloallithatok az R-ek es C-k helyes megvalasztasaval,
valamint a szikrakozok szabalyozasaval (nem hagyjak magara a beindulast, hanem
apro iniciator szikraval inditjak meg a lavinat az elso szikrakozben).

Persze van ilyen az interneten is, valamikor lattam, le is toltottem, de most
ne kerd, hogy keressem elo. A kep szerint 555 hajtotta TV sorkimeno traforol
volt taplalva egy talan felmeter-meter hosszu letra sok kis
ellanallas+kondibol+drotbol hajlitott szikrakozbol , es a kimeneten
tekintelyes szikrak keletkeztek (10-20 cm?), anelkul, hogy az ipse egy menetet
is tekercselt volna. Es a berendezes skalazhato: hosszabb letra -> nagyobb
szikra.

Bocsi a hosszura sikeredett levelert.

    Udv
        Szilard