tesla

[Hidvegi Jozsef]

> Vettem csovet. A Bocskay uton a villanyboltban. Szurke PVC, 11cm kulso
Na, akkor megoldodott nelkulem! :-)
Pedig tegnep vagy tegnapelott hoztak a gazosok egy felmeteres, kb 16 centi
atmeroju fekete PE csovet, jo marha vastag fala van. Nem biztos, hogy ez jobb
lenne, mint amit vettel.

Viszont egy picit szamolgattam, par dolgot hasrautes szeruen vettem fel.

Ha felnyomsz erre a 80 centis csore 2500 menetet, akkor kijon egy kb 0,1H-s
tekercs. Ahhoz nem volt kanalam, hogy a fole helyezendo torusz kapacitasat is
szamolgassam, meg a tekercs vmi foldkapacat (az egyszerubb modellben
gondolkodva), de ha felteszem, hogy a torusz 100pF, akkor kb 50kHz-es rezonancia
jon ki.

Ha meg a feszt, ami max kialakul, 1MV-nak veszem, az mar jocskan szikrazhat,
akkor - ha el nem csesztem - kb 50J energianak kell lengenie. Amikor eppen aram
maximum van, akkor ez egy kb 30A-es aramot jelent.
Igen am, de a madzag ellenallasa kb 300 ohm, emiatt az ohmos fesz-eses csucsban
kb 9 kV. Tehat az ohm rohadtul zabalja az energiat, es a bokkeno, es szerintem
nem csak itt, hanem minden ilyen fajta teslanal.

Amit ezzel mondani akartam: lehet, hogy megis van letjogosultsaga a teljesen
azonos menetszamu tekercsekbol egymas fole folnyomni akar tobb reteget is, amik
parhuzamosan volnanak kapcsolva? Pl ha 10 reteg lenne (tudom, az mar majdnem 4
kilo rez), akkor tizedere esne kb az ohm, jelentosen csokkenne a csillapitas.

Ez a primerben is fontos. Ha a laza csatolasnal letrejovo energiatranszfert
nezzuk, jopar perioduson keresztul fenn kell maradnia a rezgesnek, mondjuk 20
hullam jo lenne. Ez meg nem akarmilyen rezgokornel lehetseges.

De ha folyamatos gerjesztesut veszunk, akkor is borzasztos sok energiat lehet
igy vesziteni. Mondhatnam, hogy a veszteseg fogja korlatozni a kijovo feszkot
akkor is, ha tokeletesen sikerul rezonanciara huzni mindent.

Ha szupravezetobol lenne minden tekercs, akkor egy kisteljesitmenyu gerjeszto
forrassal folyamatosan lehetne novelni a rendszerben az energiat (ezzel a
feszkot is), es egy szintnel kicsapna. Itt meg a betap teljesitmenyt
gyakorlatilag belemaszik az ohmokba, es villamgyorsan kialakul egy egyensuly
(folyamatos betapnal), ami vagy eleg, vagy nem, hogy kicsapjon.

Az egyszeri energiaadagokkal dolgozonal jobb az abra. Feltoltve valami allat
kondit sok masodperc alatt akar, az boduletes teljesitmennyel vaghat bele a
rendszerbe, es bar az energia jelentos resze itt is az ohmokon fog elenyeszni,
az ido rovidsege miatt juthat a szikrara is. Mar ha megvan az a partiz periodus,
ami alatt az energia atmaszhat a szekunder rezgokorbe.

Velemeny?

hjozsi