tulfeszvedo

[Varsanyi Peter]

		Sziasztok!


>Osszefogalalna valaki, hogy vegul is mi az az esszeru  intezkedes halmaz
>amit egy csaladi haz eseten celszeru megtenni mondjuk rogton az ora utan...
>a villam ellen aram kimaradas/visszateres ellen
>Tekinttel a 2-3 pc-re, videora, tvre, mosogepre, boylerre, microra...
>es meg ami manapsag elofordul a lakasban.

Nem szakterületem a téma, de mondhatok róla pár szót. Villám kétféleképpen
tud problémát okozni: direkt módon és indukcióval. Direkt mód alatt azt
kell érteni, hogy valahol belecsap a távvezetékbe, a bevitt töltések
szétrohannak mindenfelé, és jó esetben látványos villám formájában kicsap a
konnektorból. Azért ez a jó eset, mert ez legalább látványos; ha nem így
tesz, akkor is hazavág mindent! Az indukció alatt pedig azt kell érteni,
hogy egy közelben becsapó villám akkora mágneses teret gerjeszt, hogy
minden elektromos hurokban (tekercsek, kábelek, antennavezetékek,
számítógép-hálózati kábelek) irtózatos feszültségek alakulnak ki.

Védekezés szempontjából 4 szintre osztják a védelmeket. Önmagában egyik sem
ér semmit; csak akkor hatásos a villámvédelem, ha mind a 4 védelmi szint
EGYSZERRE van jelen. Egy villám energiáját ugyanis nem lehet egyben
levezetni; nincs olyan alkatrész, ami egyszerre lenne képes 320V-nál fixen
vágni, és még vezesse le a villám energiájának több ezer amperes áramát,
aztán egy laza mozdulattal meg is szakadjon a villámáram, és helyreálljon a
normál mûködés. Ennek megfelelõen a 4 szintet durva, közép és
finomvédelemnek ill. túlfeszültség-védelemnek hívják, és A,B,C és D
betûkkel, "osztállyal" jelölik. 

Az A osztályú védelem jellemzõen a szolgáltatónál van kiépítve; a 20 kV-os
trafók elõtti elsõ vagy második oszlopon van egy ún. "szarvas szikraköz",
ill. közvetlenül a 20 kV-os trafó elõtt egy kisebb. (Azért 50-100 m-rel a
trafó elé teszik a nagy szikraközt, mert villám esetén hullámvezetõként
viselkedik az elektromos rendszer, és igen nagy reflexiók lépnek fel.
Emiatt nem a "józan ész" szerint illik dolgozni, hanem szimulációk
alapján.) A fentiek alapján A osztályú védelmet nem szokás árulni.

A B osztályú védelem jellemzõen nagyteljesítményû szikraközökbõl áll; ezek
kb. kismegszakító méretû sorolható tokozásban vannak, gyakran egybeépítve 4
db, és közvetlenül a bejövõ vezetékekre csatlakoznak, mégpedig a 3 fázison
kívül a földvezetékre is csatlakozik egy, a másik pontjuk pedig egy a
helyszínen kiépített villámhárító-földelésre. Villám esetén ugyanis a
földvezeték feszültsége is felmehet a csillagos égbe, így azt is védeni
kell. A szikraköz kb. 4 kV felett szólal meg, és mivel részekre osztott
szikrakamrája van, a villám levonulása után magától kialszik. A B és a
következõ C osztályú védelem közé - ha 10 méternél rövidebbek a köztük lévõ
kanócok, pl. családi ház esetén, külön csatolásmentesítõ induktivitás kell,
ami egy sima induktív fojtó, ami a villám energiáját nem engedi direktben a
C osztályú védelemre jutni.

A C osztályú védelem jellemzõen varisztoros; 320V feletti feszültség felett
a varisztor vezet, és eldisszipálja a túlfeszültséget. Ez sajnos gyakran a
varisztor életébe is kerül, a varisztor megdagad, amit egy sima elmozduló
zöld-piros színû lapocska jelez. Ha a varisztor piros színûre vált, ki
lehet dobni, mert szart sem ér legközelebb. Gyakran kombinálják kisebb
feszültségû szikraközzel is. A C osztályú védelem általában a
fogyasztásmérõ óra után van, és még mindig 2kV feletti impulzusok
jelenhetnek meg rajta, lévén, hogy a varisztor ellenállása nem nulla; hiába
szólal meg 320V-on, ha az átfolyó áram a kapocsfeszültséget megdobja.

A D osztályú védelem már sima szikraközöket, varisztorokat,
szuppresszorokat tartalmaz, millió fajtája van. Van a készülékbe bejövõ
230V védelmére konnektorba szerelhetõ kivitel, hosszabbítóba épített
verzió, a bejövõ telefonvezetéket, hálózati kábelt védõ verzió, stb. A 2
KV-ot lazán levezetik,  a szikraköz ha netán begyújt, simán lecsapja a
kismegszakítót. Ha pl. telefonon lévõ szikraköz gyújt be, rossz esetben
vezetve marad, és glimlámpaként mûködik tovább, amíg egyszer ki nem húzza
az ember, majd vissza nem dugja újra. Akkor magához tér. A D osztályú
védelem elvileg nem pusztul, nem kell soha cserélni. 

Normális esetben tehát egy családi házban az alábbiak vannak: 4 db B
osztályú szikraköz, 3 db csatoló induktivitás, 3 db C osztályú dugaszolható
betétes varisztor, D osztályú védelem minden konnektorban, D osztályú
védelem a bejövõ telefonvonalon, antennakábelen, internetes hálózati
kábelen. És ez mind nagyon szép, mind nagyon jó, kib at szott drága, és ha
mondjuk 10 méteren belül csap be a villám, szart sem ér; mert a
tápegység-része ugyan nem sérül a készülékeknek, de az összes
csatolótekercs, monitor eltérítõtekercs és környéke hamuban sült pogácsa
lesz. Hacsak nincs a tapéta alatt elektromosan vezetõ drótháló, azaz
elektromágnesestér-védelem is...

Akinek maradt még kérdése, keresse az OBO-Bettermann Túlfeszültség-védelem
címû katalógusát, 120 oldal, tele kapcsolási példákkal, külön légvezetékes
családi házra, külön földvezetékes társasházra, emeletes panelházra, cégre;
millió+1 különbözõ osztályú védelmi vacak, csak gyõzze összeválogatni az
ember.

A kérdésre visszatérve: egy UPS elég jó villámvédelem PC-hez, pláne, ha még
a doksi is leírja, hogy építettek bele valamit. Mosógép, boyler, micro nem
hiszem, hogy védelmet érdemel, a többihez meg olyan hosszabbítót keress,
amiben van valami beépített védelem. Néhány modellben beépített
telefonaljzat is van, amin keresztül kell vezetni a bejövõ telefondrótot,
és akkor azt is megvédi. Koax-ra viszont mindenképpen kénytelen vagy külön
vásárolni valamit, de végülis megéri. 

Bye:

Pepe