COoff

[hwsw famulus]

A KÉMÉNYEKROL


A kémények látszólag igen egyszeru szerkezetek. Van egy nagy felfalazott,
belül üres szerkezet, amibe alul begyújtunk, felül pedig kimegy a füst.
Éppen ezért gondoljuk, hogy nem is nagyon kell erre a kis szerkentyure
annyira odafigyelni. De vajon miért nem? Az országban kb. 6 millió, igen,
hatmillió kémény van. Majdnem mindenkinek van egy. A felnott lakosságnak
mindenképpen. Ha már ennyire gazdagok vagyunk, legalábbis kéménybol,
ismerkedjünk is vele össze egy kicsit.
Mi a kémény? A kémény az épületnek, építménynek a keletkezett égéstermék
elvezetésére szolgáló szerkezete. A szilárd, illetve cseppfolyós tüzelésu
(szén, fa) kéményeket füstgázkéményeknek, a gáztüzelésueket gázkéménynek
nevezik. A falazott kémények az ún. oroszkémények, a téglakötés szabályainak
megfeleloen kerülnek falazásra. Ezek ma kevéssé korszeruek, bár jól
elkészítve jó minoséguek. Jó minoségu, elore gyártott idomokból
összeépítheto kémények vannak ma forgalomban, ezek a szerkezetek sok, a
hagyományos kéményeknél keletkezo problémától megszabadítanak bennünket.
Miután tisztáztuk, mi a kémény, nézzük meg, mi a feladata és hogyan muködik.
A kémény egy égéstermék-elvezeto szerkezet, kürtobol, kéményfalból,
fedkobol, tisztítóajtóból és füstcso-becsatlakozási helybol áll. Ezek a
hagyományos kémények, a korszeruek ennél valamivel több darabból állanak, de
ott is alapvetoen ugyanezek az alkotórészek.
Muködési elve a nyomáskülönbségen alapul. A helyiség levegojét szívja át az
ún. tuztéren, eközben a keletkezett füstgázt elvezeti a szabadba. A külso
hideg és a kürto meleg levegoje közti nyomáskülönbség okozta gázáramlás
hozza létre a szívóhatást.
A kémények belso falát falazáskor a falazással egy idoben kell simára
dörzsölve kiképezni. Itt a tömörség a lényeg, hogy a füstgázok ne
szivároghassanak ki, ill. a kémény ne kapjon hamis huzatot. A falazott
kéményeket tömör téglából kell falazni, a tetohéjazaton kívül a kéménytestet
ki kell szélesíteni, megakadályozandó a kémény teton kívüli túlzott
lehulését. A kémények falát, bármilyen típusú is, ne véssük meg, a 12 cm
falvastagságút pedig egyenesen tilos! Ha középso fofalban fut a kéményünk,
ügyelni kell rá, hogy födémgerenda legalább 12 cm-re futhat a kürtotol, a
koszorúvasalásnak pedig legalább 2 cm betontakarással kell bírni. A
koromzsákajtó beépítési magassága legalább 40 cm, így a tisztításkor aláfér
egy vödör. Ez a tisztítónyílás jó, ha hidegpadlós helyiségben van. Másik
szempont még, hogy ekkor a vastagabb fal az igényesebb helyiség felol van,
kevesebb az esély a repedésre és ha mégis, a füstgáz az alárendeltebb
helyiség felé szivárog. A padlástérben szintén kell elhelyeznünk
tisztítóajtót. Itt meg kell állnunk egy pillanatra. Ha ugyanis a tetotérben
helyezünk el tisztítónyílást, akkor mi lesz e nyílás fölötti rész
tisztításával? Jobb megoldás, ha teton kívül biztosítunk lehetoséget a
kémény megközelítésére. Sokszor elfelejtkeznek róla, pedig fontos, hogy a
kémény a teton megközelítheto legyen. Abban az esetben, ha másik
futoalkalmatosságot is kötünk be a kéménybe, legalább 40 cm-re kell lenni a
két bekötésnek egymástól. A padlástérben, ha lehet, össze lehet húzni akár
több kéményt is egy testbe. Azonban az elhúzásra vigyázni kell, hogy csak
egy irányba, a vízszinteshez képest 60°-ban, és legfeljebb háromszor lehet
elhúzni egy kürtot. A szívóhatás fokozása miatt magastetonél 80,
lapostetonél 120 cm-re a gerinc fölé vivendo a kémény.
A teton kívül nagyszilárdságú téglából falazunk, majd ha mindennel kész
vagyunk, teszünk rá fedkövet. Ennek anyaga lehet ko, muko, beton. Adott
esetben kéménytoldók alkalmazására is sor kerülhet, foleg akkor, ha káros
légköri jelenségek kéményünkre gyakorolt hatásának megakadályozása a célunk.
A kürtok alakja kedvezo esetben kör, ez azonban általában nehezen
valósítható meg. Jellemzo a négyzet, ill. a téglalap. A négyzet alakú
legkisebb mérete 14x14 cm, azaz 196 cm2, azonban a téglalap alakú
oldalaránya is legfeljebb 1:1,5 arányú lehet.
Nézzük most meg, mi történik az égés során. Mint futólag utaltunk rá, a
tüzeloanyagok lehetnek szilárdak, cseppfolyósak vagy légnemuek. Vizsgáljunk
meg egyet, mondjuk a szenet. A szén égheto alkotóelemei jellemzoen a szén
(C), a hidrogén (H) és a kén (S). Tökéletes égéskor a szén széndioxiddá, a
kén kéndioxiddá ég el, a hidrogén pedig vízgozzé alakul át, az égés közbeni
gázosodás szénhidrogénei pedig széndioxiddá és vízgozzé alakulnak. Ez van
tökéletes égésnél. Mi van, ha az égés nem tökéletes?
A szénbol ekkor szénmonoxid, a szénhidrogénekbol pedig szénmonoxid és korom
keletkezik, valamint kátrányok. Ez az, amit aztán a kéménysepronek idonként
el kell távolítania. Jobb minoségu tüzeloanyagnál (ahol magas a futoérték)
kevesebb az el nem égo rész (hamu, víz, oxigén stb.). Alacsonyabb
futoértéknél növekszik a füstgáz víztartalma. Ennek hatására a kéndioxid
égésekor kénes sav keletkezik, ami viszont a tégla és cement mésztartalmát
gipsszé alakítja, miközben térfogatnövekedést szenved a kéményünk anyaga,
roncsolódik a szerkezet. Egy idoben készítettek kéményeket ún.
Westernform-csovel is. Ezt korábban kéményfelújításoknál használták, késobb
új kéményeknél is. Ez ugye alumínium spirálcso. Azt mindenképpen tudni kell,
hogy a meghibásodott, falazott kémények utólagos javítása igencsak
körülményes. Tehát: az alumíniummal bélelt kéménybe szilárd vagy folyékony
tüzeloanyaggal muködo berendezést bekötni tilos! Gázüzemut ugyan be lehet,
de a hohatás és a füstben jelenlevo kén és pára együtt kénes savat alkot,
mint említettük, ami az alumíniumot korrodálja. Idovel megszunhet a
légtömörség. Gondoljuk el, ha még be is betonozták a csövet. Soha nem lehet
javítani! Szerencsére az ipar fejlodésével párhuzamosan a kémények kutatása,
fejlesztése sem állt le. Az említett korszeru kémények már messzemenoen
figyelembe veszik az elvárásokat. Kör keresztmetszetu a belso kürtojük,
saválló, samott anyagúak, hoszigeteltek, kerámiaanyagú a külso burkolatuk,
és mint említettük, több kiegészíto idomot is tartalmaznak. Másik érv, ami
mellettük szól az az, hogy a kémény hoszigetelt volta
miatt a távozó füstgáz nem hul le, vagy csak alig, így akár 20-25% energiát
is meg lehet takarítani.
Annyit még megemlítünk, hogy a kéményekre a vonatkozó OTÉK eloírásokon kívül
még a 17/1996. (VII. 15.) BM rendelet is foglalkozik (a
kéménysepro-szolgáltatásról szól), valamint ide vonatkozik még a 115/1996.
(VII. 24.) korm. rendelet (az elso fokú tuzvédelmi hatósági jogkörrel
foglalkozik).


Pogácsás Tibor
építészmérnök