Tesla

[norbimagan]

Szia Sandor!

>Erdemes volt a szikraertoket megkerdezni.

Mint mondtam, nem vagyok "szikraerto", csak probalok segiteni, illetve
erdekel engem is a dolog. Elgondolkodtato, valoban.

>Ritkan szerelek tv-t, de eddig csak a csattogos (ezek szerint nagyon
>levegos) fajtaval talalkoztam.

Egy cipoben jarunk. TV-t, monitort en is ritkan javitottam, nem a
szakmam nekem se.

>Ez a (ezek szerint) kicsit gazos viszont total uzemkeptelen, tejfeher
kepe
>volt, es sistergett a nyakanal. Sotetben irto vekony ivet lehetett
latni.

Csak gondolkodom veled:
Azt nem tudom, hogy a kepcsoveknel mi a helyzet, de amit leirtam, all
ugy altalaban a legritkitasra. Erre mondtam, hogy nem vsz., hogy a
benntmaradt gaz osszetetelere ra lehetne fogni, -illetve-, hogy
ritkitott levego helyett esetleg szaritott nitrogennel atoblithettek a
gaztalanitasi fazis elott a csovet. Masrol nem tudok, hogy elofordulna.
A folyamatos, adott vastagsagu ivet pedig pont a kritikus gazmennyiseg
magyarazna, ami ionizalodik a csoben, es folyamatosan atvezet. Ez
esetben mondjuk nemigen tud csattanni, hiszen a toltest levezeted. 

Durr akkor lehet -szerintem-, amikor nincs tolteselvezetes, es kisul
valahol a nagyfesz. Ez lehet a ballonon kivul, a cso labai kozott, vagy
a nagyfesz csatinal, vagy az uvegen keresztul, hirtelen letorve az adott
helyen az atutesi szilardsagot.
 
Nalad a jelenseget talan okozhatja/modosithatja me'g az uveg hibaja,
(Szennyezodes, benntmaradt savmaradek, elemi repedesek, vagy
vezetoszemcsek az anyagban) illetve a ballon belso reszerol levalo
vezetoszemcsek.) Ez lehet a magyarazat, a latszolagosan "forditott"
mukodesre.

>Szoval erdekes, hogy a csattogosok amiket lattam, nem szivarogtak,
hanem
>csak idonkent csattantak egy nagyot.

Talan ha feltesszuk, hogy a csattogosoknal a folyamatos ionizacios
gazsuruseg alatt van a vakuum, a nem csattogosnal pedig az ionizacios
kuszob felett, es ott mas miatt csattog, nem a csoben a gaz okozta
ionizacio a ludas, akkor van magyarazat a dologra.

>A levegoben nem szivarog aram, csak a ritka levegoben?

Erdekes dolog ez. Ha pl. a glimmlampara gondolsz... Ott is normal
nyomasnal ritkabb gazmennyiseg van. Valahol tized es fel Bar koruli
lehet szerintem. 
Az elektrodakat egy vilagito gazfelho veszi korul. Az ionizacios
feszultseg pedig egy adott nyomason (ez gazonkent elter) a
legalacsonyabb, celszeruen ide lovik be a glimmet is.
A nemesgazok persze sokkal optimalisabbab erre a celra, mar 45...90V
kozott begyujt egy glimm. Ha a nyomast emeled, gondolom, hasonloan fog
viselkedni, mint a levego a befottes uvegben: a parazsfeny atmegy
zizego/csattogo ivbe. Ritkitaskor meg meg forditva, ahogy korabban
leirtam. Ezzel azt akarom mondani, hogy a folyamatos, belso gazkisulest
egy adott, kritikus gazmennyiseg kozhatja a csoben. Alatta/felette vsz.
maskeppen nezne ki a dolog. Ezert lehet ritkabb az ilyen kepcso.

>Vagy ugyanugy szivarog, csak eppen a tv-k kozott van kulonbseg,
nemelyik 
>birja egy darabig.

Ezt nem tudom. Valahol emlekeim szerint itt MO-on is ujitottak fel
kepcsoveket. Eleinte me'g kikuldtek Lengyelhonba, de utana itthon is
vegeztek ilyet. Szerintem erdemes lenne kideriteni, (szerelok, szervizek
talan tudjak a cimet) ki csinalta/csinalja, es megkerdezni tole. Minden
bizonnyal rengeteg tapasztalata lehet az illeto(k)nek ezugyben. Most nem
regeneralasrol beszelek, azt boldog-boldogtalan megcsinalja, hanem a
rendes felujitasrol. Tehat szetszedik, megcsinaljak, (nyakcsere)
visszahegesztik, levakuumoljak.

Minden bizonnyal sorozatokra, tipusokra lebontva vannak jellemzo
problemak a kepcsovekkel, es nem csak a katod szakadasa/emissziohibaja a
gond, amivel talalkozott.



Udv.:
          		Norbi.