Tesla

[norbimagan]

Szia!



>A szikrazo szakertoket kerdeznem, egy gazos kepcso (levegos) az
jellemzoen 

Nem tudom, ki szamit szikrazo szakoertonek, de azert valaszolok:

>csattogni szokott. A levego gondolom egy hatar felett egyszeruen atut.
>Mi van abban a csoben, ami a labainal jo hosszu szikrat tud huzni,
tehat 
>kijon a labain a nagyfesz, de rendkivul vekony az iv,  ha ez iv
egyaltalan, 
>olyan, mintha egy nagy ellenallason at jonne a delej. Van ilyen gaz? 

Szerintem egyszeruen kevesebb gaz. (Vsz. majd lesz benne tobb is...) Ha
fogsz egy befottes kublit, belevagsz ket elektrodat (jol szigetelten a
bevezetoknel) es rakotsz egy frigokompreszort, akkor megfigyelheted
alaposan a jelenseget. Eloszor csattog. Utana zizeg, kesobb elmegy a
hangja, majd a szabalytalan iv atmegy egy mindinkabb lassabban gomolygo
fonalba. Ezutan az iv elkezd kiszelesedni, betolti az elektrodak kozet,
mint valami glimmlampa, az elektrodakon lobogasszeru fenyjelenseg
figyelheto meg. Kicsivel kesobb ez is kezd halvanyulni, es
lassan-lassan, a vege fele megjelenik egy zoldes szinu, derengo feny.
(Felteve, ha eleg jo allapotban van a kompresszorod...) Ez mar a
katodsugarzas. Ha a kompresszort kikapcsolod, a folyamat visszafele
jatszodik le, ahogy az uvegbe lassan-lassan visszakoltozik a levego.

Hogy milyen gazok vannak a kepcsoben? Nem tudom, erre szerintem a szine
alapjan tudsz kovetkeztetni, bar osszetett gazoknal, mint pl. a levego,
ez is valtozni fog a nyomassal. Eltero nyomason mas-mas lesz az egyes
gazok ionizacioja, mas es mas feszultsegeken. A GEISSLER viragok pl.
pontosan erre az effektusra epitnek, erdemes megnezni az alabbi linket,
Pazar kepek vannak fennt a lap aljan:

http://www.sparkmuseum.com/GLASS.HTM

 A ballon serulese eseten termeszetesen szabadlevego a legvaloszinubb.
Talan gyartas a soran hasznalhatnak szaritott nitrogent, meg a
gaztalanitasi fazis elott, de szerintem abbol semmi erdemleges mennyiseg
nem marad a ballonban...

Udv.:
         Norbi.