Kiloamper

[jhidvegi]

> A belso cso tagulasa a kialakult magneses fluxus elleneben tortenik.
> Emiatt alakul at a robbanasi energia aramma.

Ez igy valahogy nem gilt! :-)
Egy dolog lehetne: van egy arammal atjart gumiszeru, de jol vezeto vezetek. A
magneses energia: E=0,5*L*i^2, ahol L kb= N^2*A/hossz (szolenoid).
Ha aramgeneratorral van megtaplalva, ami nagyon gyors, tehat kepes akarmilyen
gyorsan is bepumpalni energiat, akkor a robbanastol megtagult tekercs energiaja
megnohet egyszeruen azert, mert a tekercs A keresztmetszete hirtelen megno.
Talan meg a hossz is.
De ennek nincs igy ertelme, mert a tekercset taplalo valaminek az energiajat
lehetne helybol is hasznalni. Ha meg az nem tud gyorsan energiat bepumpalni,
akkor a hirtelen keresztmetszet kitagulas miatt - mivel a fluxus megmarad - az
aram drasztikusan csokken. A magneses energia ott marad. Hm, nem igazan akar ez
nekem osszejonni.

Csak azt tudom elkepzelni, hogy a robbanastol elszabadulo magneses energia
radiohullamkent rohan el a helyszinrol, jo meredek dB/dt es dE/dt mellett
erkezik meg a kornyezet minden objektumahoz, es ez lehet a lenyeg. Ha valahol
barhol van egy kis zart hurok, abban a nagy dB/dt akkora feszt indukal, hogy ha
az felvezeto, eldurran. A dE/dt pedig atuteseket okozhat kis resekben. Szoval
nem csinalnak mast, mint egy igen gyors megszakitot, ami lehet, hogy nagy
aramokat kepes ns nagysagrendu  ido alatt megszakitani. Meghozza sok-sok helyen,
hogy az elvileg egy helyen keletkezo MV nagysagrendu feszkot is feldarabolja
rengeteg darabra, ami miatt nincs iv se, mert elfujja azt is. Ahogy a kezigranat
darabkakbol all, es egyenkent repulnek szanaszet, lehet, hogy ez a tekercs is
kicsi drotdarabkakbol all, rengetegbol. A drot meg van nyomva mondjuk
felcentinkent, es tobbezer megszakitasi pont keletkezik, egyenkent kicsi
feszultseggel, es a robbanas miatt nagyon egyszerre szakadnak meg.

Hat ezt tudtam kiagyalni.

hjozsi