RE: kolb sz + vernyomasmeres
Bodosi Balazs
BBALAZS at phys.szote.u-szeged.hu
Thu Mar 4 09:53:08 CET 2004
Hali!
Ez a hidrogenperoxidos dolog kezd engem a 'Tiltsuk be a dihidrogen-
monoxidot' temara emlekeztetni. Tudtad, hogy a gyomrodban
hidrogenklorid van? Vagy hogy a majban levo heparin gyakorlatilag
eros kensavat tartalmaz? A szervezetunk sajat maga is allit
elo peroxidgyokoket. A hangsuly a szabalyozottsagon es a
lokalizacion van.
A hidrogenperoxid azert jo sebek kezelesere, mert elegge lassan
bomlik szobahon, de a sebeknel levo verzesekben fellelheto hemoglobin
katalizalja a bomlast, ott eros az oxidalo hatas.
Ha valaki fel az oxidoktol, szedjen c-vitamint (aszkorbinsav). Azt
hiszem egyebkent o az E330 vagy az E300 (a masik a citromsav, csak
mindig keverem oket), csaknem mindenbe beleteszik, eppen
oxidaciovedelemnek. Meg fel lehet tuntetni a csomagolason, hogy 'plus
vitamin C'.
Ha valaki fel a szabadgyokoktol, a patikakban szabadon kaphato
E-vitamint (alfa-tokoferol) szedjen, az szabadgyokfogo. A napi
feltetelezett adagja 5mg koruli, en harom evig szedtem napi 100-at,
nem art, pedig zsirban oldodo, azaz felhalmozodo vitamin. Azon kivul
kellemes mellekhataskent noveli a ferfiui potencialt.
A Na-glutamat amit szinte mindenbe beletesznek izfokozonak, okozza
pl. a kinai-etterem szindromat, ami eros fejfajassal jar. A kinaiak
eloszeretettel hasznaljak nagy mennyisegben, az oreg kinaiak
elbutulasaval is osszefuggesbe hoztak.
A vernyomasmeresrol: A pontos vernyomast igazabol csak direkt arterias
kanullel lehet merni, kezdetben igy is volt. Aztan attertek a kisse
pontatlanabb, de noninvaziv (nem kell megszurni a bacsit) ballonos
modszerre, aminek a lenyege: eloszor elszoritjak a felkart, ott a
veraramlas MEGSZUNIK. Aztan lassan csokkentik a nyomast, ami eler egy
pontot, ahol az arteriaban levo nyomas mar le tudja gyozni a kulso
nyomast es aramlas lesz, csakhogy a kicsi res miatt az aramlas
turbulens, ami hangjelenseggel jar es ez sztetoszkoppal hallhato
koppano hangok formajaban. Ez lesz a felso ertek. Tovabb csokkentve a
nyomast, amikor ezek a hangok elhalkulnak vagy megszunnek, akkor
leolvassuk az also erteket, ilyenkor az aramlas mar laminaris,
hangjelenseg nincs. A kettos ertek oka, hogy a vernyomas nem allando,
hanem a sziv szakaszosan lokdosi az erekbe a vert, az
egyeniranyitasrol billentyuk gondoskodnak. Amikor beloki a vert,
akkor a vernyomas megno, a csucsertek a jol ismert 120Hgmm, amikor a
sziv ellazul, a billentyuk zarnak es 80Hgmm-re csokken a nyomas
egeszseges felnottben. A pontatlansagat az okozza, hogy a felkar
szoveteinek a rugalmassaga is belejatszik. Talan van valami
extrapolalos modszer, de szerintem rendesen vernyomast merni csak
szakaszosan, a fent emlitett pumpalos modszerrel (a me'rt vegtag
pedig a sziv szintjen legyen) lehet.
Az egy perc alatti szivlokesek szama a pulzus, amit altalaban a
nyomasnovekedes alatti terfogatvaltozassal szoktak detektalni - pl.
nyulasmero belyeggel, mondjuk ujjon vagy csuklon.
Van meg EKG lehetoseg is, de ott minimum ket vegtag kell (pl. az 'EKG-
s kvarcora' is akkor mer, amikor megerinted a masik kezed ujjaval a
femgombot).
Udv:
BBalazs
http://www.phys.szote.u-szeged.hu/bbalazs/bbalazs.htm
More information about the Elektro
mailing list