RE: kolb sz + vernyomasmeres

Bodosi Balazs BBALAZS at phys.szote.u-szeged.hu
Thu Mar 4 09:53:08 CET 2004


Hali!

Ez a hidrogenperoxidos dolog kezd engem a 'Tiltsuk be a dihidrogen-
monoxidot' temara emlekeztetni. Tudtad, hogy a gyomrodban 
hidrogenklorid van? Vagy hogy a majban levo heparin gyakorlatilag 
eros kensavat tartalmaz? A szervezetunk sajat maga is allit 
elo peroxidgyokoket. A hangsuly a szabalyozottsagon es a 
lokalizacion van.

A hidrogenperoxid azert jo sebek kezelesere, mert elegge lassan 
bomlik szobahon, de a sebeknel levo verzesekben fellelheto hemoglobin 
katalizalja a bomlast, ott eros az oxidalo hatas.

Ha valaki fel az oxidoktol, szedjen c-vitamint (aszkorbinsav). Azt 
hiszem egyebkent o az E330 vagy az E300 (a masik a citromsav, csak 
mindig keverem oket), csaknem mindenbe beleteszik, eppen 
oxidaciovedelemnek. Meg fel lehet tuntetni a csomagolason, hogy 'plus 
vitamin C'.
Ha valaki fel a szabadgyokoktol, a patikakban szabadon kaphato 
E-vitamint (alfa-tokoferol) szedjen, az szabadgyokfogo. A napi 
feltetelezett adagja 5mg koruli, en harom evig szedtem napi 100-at, 
nem art, pedig zsirban oldodo, azaz felhalmozodo vitamin. Azon kivul 
kellemes mellekhataskent noveli a ferfiui potencialt.

A Na-glutamat amit szinte mindenbe beletesznek izfokozonak, okozza 
pl. a kinai-etterem szindromat, ami eros fejfajassal jar. A kinaiak 
eloszeretettel hasznaljak nagy mennyisegben, az oreg kinaiak 
elbutulasaval is osszefuggesbe hoztak.

A vernyomasmeresrol: A pontos vernyomast igazabol csak direkt arterias 
kanullel lehet merni, kezdetben igy is volt. Aztan attertek a kisse 
pontatlanabb, de noninvaziv (nem kell megszurni a bacsit) ballonos 
modszerre, aminek a lenyege: eloszor elszoritjak a felkart, ott a 
veraramlas MEGSZUNIK. Aztan lassan csokkentik a nyomast, ami eler egy 
pontot, ahol az arteriaban  levo nyomas mar le tudja gyozni a kulso 
nyomast es aramlas lesz, csakhogy a kicsi res miatt az aramlas 
turbulens, ami hangjelenseggel jar es ez sztetoszkoppal hallhato 
koppano hangok formajaban. Ez lesz a felso ertek. Tovabb csokkentve a 
nyomast, amikor ezek a hangok elhalkulnak vagy megszunnek, akkor 
leolvassuk az also erteket, ilyenkor az aramlas mar laminaris, 
hangjelenseg nincs. A kettos ertek oka, hogy a vernyomas nem allando, 
hanem a sziv szakaszosan lokdosi az erekbe a vert, az 
egyeniranyitasrol billentyuk gondoskodnak. Amikor beloki a vert, 
akkor a vernyomas megno, a csucsertek a jol ismert 120Hgmm, amikor a 
sziv ellazul, a billentyuk zarnak es 80Hgmm-re csokken a nyomas 
egeszseges felnottben. A pontatlansagat az okozza, hogy a felkar 
szoveteinek a rugalmassaga is belejatszik. Talan van valami 
extrapolalos modszer, de szerintem rendesen vernyomast merni csak 
szakaszosan, a fent emlitett pumpalos modszerrel (a me'rt vegtag 
pedig a sziv szintjen legyen) lehet.

Az egy perc alatti szivlokesek szama a pulzus, amit altalaban a 
nyomasnovekedes alatti terfogatvaltozassal szoktak detektalni - pl. 
nyulasmero belyeggel, mondjuk ujjon vagy csuklon.

Van meg EKG lehetoseg is, de ott minimum ket vegtag kell (pl. az 'EKG-
s kvarcora' is akkor mer, amikor megerinted a masik kezed ujjaval a 
femgombot).
Udv:
    BBalazs
    
http://www.phys.szote.u-szeged.hu/bbalazs/bbalazs.htm
    



More information about the Elektro mailing list