OFF: A pofám leszakad

[Laszlo POCSAI]

Hello!

Itt egy kis magyarázó szöveg, ami a hatályos szjt szóbanforgó paragrafusait
magyarázza. (Megvan az egész szjt ilyen formában, ha kell valakinek,
éppen elkülhetem magánban, - bár ez is csúnya szerzői jog sértés lenne ugye.)


Az ún. "üres-kazetta" és "kábel-televíziós" jogdíjak

A szerzôk díjigénye a magáncélú másolásra tekintettel az 1994. évi
VII. törvény az 1969. évi III. törvény módosításáról rendelkezései
értelmében vált ismertté jogunkban. Ez a terület ugyancsak tipikusan a
közös jogkezelés területe, gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy a
jogosultak önállóan érvényesíthetnék ezen a területen jogaikat. A
jelen szabályozás gyakorlatilag változtatás nélkül tartja fenn a
korábbi rendelkezéseket.

Bár a magáncélú másolás a 35. § értelmében, az ott foglalt feltételek
figyelembe vételével szabad felhasználásnak minôsül (kivéve
értelemszeruen az építészeti muveket és muszaki létesítményeket),
tehát a szerzô hozzájárulásához nem kötött, díjtalan felhasználás -
melyet a szomszédos jogi jogosultakra is alkalmazni kell a 83. § (2)
bek. értelmében - szuk keretet között lehetséges (nem irányulhat sem
jövedelemszerzésre vagy jövedelemfokozásra közvetve sem, a szerzô
jogos érdekeit egyébként sem sértheti stb.), azonban így is csökkenti
a kereskedelmi forgalomban lévô példányok iránti keresletet. Ez
jövedelem-kiesést, "elmaradt hasznot" jelent a jogosultak körében.
Ennek kompenzálására alkotta meg a jogalkotó az ún. "üres-kazetta"
jogdíj intézményét, mely ezen üres hordozókra - illetve gyártóira,
forgalmazóira stb. - kívánja hárítani a jogdíjfizetés kötelezettségét
azon "vélelemmel" élve, hogy a jogdíjköteles felhasználás - azaz a
másolás - mindenképpen ezeken történik meg. Az ilyen módon beszedett
jogdíjak 1997-ben üres hangkazetták tekintetében 78 548 000 Ft-ot,
üres képhordozók esetében 101 771 000 Ft-ot jelentettek.

A díjak megállapítása

A muvelôdési és közoktatási miniszter már említett közleménye a
szerzôi és szomszédos jogok közös kezelését végzô, nyilvántartásba
vett egyesületekrôl (Magyar Közlöny 1997/50. szám) tartalmazza a
jogalapját annak a "munkamegosztásnak", amellyel az érintett közös
jogkezelô szervezetek mindegyike tekintetében az ARTISJUS jogosult a
jogok érvényesítése érdekében eljárni, és a beszedett díjakat a
részletes szabályok alapján felosztani. A jogdíjak megállapítása,
mértéke tekintetében, azok megállapítása elôtt az egyéb érintett
jogkezelô szervezettôl, továbbá az elôadómuvészek és a
hangfelvétel-elôállítók jogkezelô társaságaitól véleményt kell kérni.
Az ARTISJUS által közzétett, és a muvelôdési és közoktatási miniszter
által jóváhagyott, a Magyar Közlönyben megjelentetett jogdíjak mértéke
évenként változik. A fôbb kategóriák az audiokazetta, a videokazetta,
illetôleg a nyersanyagimport, melyek idôtartamuk szerint sorolódnak
különbözô díjfizetési csoportokba. Az ún. "egyéb" kategóriába tartozik
az írható CD és a minidiszk.

Az üres kép-, vagy hanghordozók utáni jogdíjat e hordozók gyártójának,
külföldön gyártott (import) hordozók esetében a vám megfizetésére
kötelezett személynek kell befizetni. Vannak olyan országok, amelyek
nem a hang- vagy képhordozók elôállítóinak, hanem a "hardware" (pl.
lejátszóberendezések) gyártóira szabják ki a másolásra tekintettel
fizetendô jogdíjat. Olyan rendszerek is vannak, amelyek e kettô
kombinációját alkalmazva megosztják a másolással érintett gyártók
kötelezettségét. Ez inkább jogtechnikai kérdés, mivel a befizetésre
kötelezettek természetesen ezen összeget beépítik a termékeik
fogyasztói árába, így végeredményben a fogyasztóra hárul e jogdíj
fizetése is.

A díjak felosztása

A korábbi gyakorlat a beszedett jogdíjak felosztására egyrészt a
kezdetekben felvett musormérési adatok, másrészt az érintett közös
jogkezelô szervezetek megegyezésén alapult. A törvényben rögzített
arányok a lehetô legnagyobb pontossággal rögzítik a valós
felhasználások arányát.

A díjak felosztásának törvényes mértéke és arányai

Mivel adódhat olyan helyzet, hogy ezen szervezetek pl.
érdek-összeütközések miatt nem tudnak megállapodni évente újra és újra
a felosztási arányokról, így a jogszabály már tartalmaz erre az esetre
kötelezô százalékos arányokat. A szervezetek megállapodása azonban a
képhordozók esetén továbbra is lehetséges, sôt elsôdleges.

A díjak kiutalása felosztás céljából

Az elôadómuvészeket és a hangfelvétel-elôállítókat megilletô részeket
az ARTISJUS átutalja az MSZSZ-EJI-nek, illetve a MAHASZ az
audiovizuális muvek képi alkotóit és a filmgyártókat képviselô
FILMJUS-nak, a HUNGART-nak, amelyek ellátják az ezzel kapcsolatos
dokumentációs feladatokat és saját felosztási szabályzatuk elfogadása
után ennek megfelelôen osztják fel az érintett jogosultaknak a
jogdíjakat.

Komoly problémát okozott a korábbiakban a HUNGART és a FILMJUS, mint
teljességgel újonnan alakult szervezetek esetén a megalakulásukat
megelôzô idôtartamra beszedett díjak felosztása, mivel pl. a HUNGART
esetében semmilyen dokumentáció nem állt rendelkezésre mindehhez.
Megoldásként - külföldi példákat is alapul véve - az elsôdleges
sugárzási engedélyek alapján történt felhasználások alapul vétele
szolgálhat, bizonyos analógia segítségével, tehát azt feltételezve,
hogy az üres kazettákra a muveket ugyanolyan arányban másolják,
mintahogyan azokat sugározták.


Minden jot!
 Laszlo