Tipp?: vezérelt büdösitő

[Bóta László]

Sziasztok !

Néhány pontosítás a tárgyban :

>Es mennel a bortonbe!
>Szemelyi szabadsagat korlatozod...

Na, ez így egyáltalán nem igaz , lásd 1998. évi XIX. Tv. (a büntetőeljárásról)

127. § (1) Az őrizetbe vétel elrendeléséről és megszüntetéséről a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság határoz.
(2) Ha az őrizetbe vételt a nyomozó hatóság rendelte el, erről az ügyészt huszonnégy órán belül értesíti.
(3) A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni; ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni.
   
Itt a LF. állásfoglalás mellé:
2. A gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy az elkövetőt az elkövetés helyszínén, vagy annak közelében valaki - nem a nyomozó hatóság tagja - elfogja. A kifejtettekből következőn nemcsak az az eset minősül tettenérésnek, amikor az elkövető a bűncselekményt szemtanú jelenlétében hajtja végre és az a helyszínen elfogja, hanem az is, ha az elkövetőt akár a cselekmény szemtanúja, vagy az ő felhívására, vagy egyéb okból - például a riasztó működését észlelve - más személy üldözés során elfogja. Ilyen esetben a Be. 127. § (3) bekezdése lehetőséget biztosít az elfogó személynek arra, hogy az elkövetőt visszatartsa a hatóság kiérkezéséig. Az elfogó személy ilyen esetben haladéktalanul köteles a tettenért személyt a rendőrségnek átadni, amennyiben pedig erre nincs módja, úgy köteles értesíteni. A törvény ezen rendelkezése ilyen esetben a jogellenességet kizárja, így nincs helye a személyi szabadság megsértésének a megállapítására (BH1990. 326).
   
>a rendõrnek van joga, megfelelõ esetben, korlátozni a delikvens
>mozgási szabadságát, ezt (kényszerítõ)intézkedésnek hívják,

Ez így kicsit sántít: ezt személyes szabadságot korlátozó intézkedésnek hívják, amihez a rendőr kényszerítő eszközöket használhat, ill. alkalmazhat. (pl. a szolgálati kutya is kényszerítő eszköz, de azt ugye inkább alkalmazni illik, mint használni)

>nem vághatod pofán, sõt, csak az erõarányos  önvédelmet >használhatsz. ez azt jelenti, hogy ha bugylibicskája van, akkor nem >tiporhatod el egy harckocsival.

1978. évi IV. Tv (Btk.)  "A jogos védelem"
29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
(2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert azt ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni.
(3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza az elhárítás szükséges mértékének felismerésében.

Bizony, akár még a bugylibicska-harckocsi eset is megállhat !
Érdemes tanulmányozni az ehhez kapcsolódó LF. 15.sz irányelvet.

Persze, ez a témakör (is) nagyon bonyolult, minden eset egyedi. Csak egy példa (hogy valami áram is legyen benne):

A támadás veszélyének objektíve közvetlennek kell lennie, az általános fenyegetettségi érzés, a jogtalan támadás bekövetkezhetőségének távoli veszélye nem nyújt alapot a Btk. 29. §-nak alkalmazására. A bíróság ezért nem állapította meg a jogos védelmi helyzetet abban  az esetbenr, amikor a vádlott tudva, hogy a sértett korábban már több alkalommal átugrott a kerítésén, ha a kaput zárva találta és ezt követően rendszerint veszekedés alakult ki közöttük, a zaklatástól való félelmében a háza bejárati ajtajának kilincsét kábel segítségével összekötötte a fali dugaszoló aljzattal ily módon 220 V-os feszültség alá helyezve azt (BH1995.685.).
   


BL.