Segitsetek villanyszamla ugyben! (bocsi, egy kicsit hosszu) - vasklorid

[Cseh Róbert]

Szia hjozsi!


**De miért nem történik semmi, ha nyákot maratok ebben a vaskloridos, sósavas löttyben?
**1. nem pezseg az istennek sem (mondjuk nem hiányolom :-) ) 2. nem melegszik fel, 3. nem érzek semmi szagot, és 4. a **nyákokat mégis lemarja.
**Másoknál miért marja a környezetet?
**Van jelentősége annak, hogy mennyire töményre készül a lötty, és hogy van-e benne járulékos sósav?

Az egyensúly eltolás a lényeg:
Több egyidejű folyamat van:

FeCl3 + H2O <-> Fe(OH)Cl2 + HCl
Fe(OH)Cl2 + H2O <-> Fe(OH)2Cl + HCl
Fe(OH)2Cl + H2O <-> Fe(OH)3 + HCl
HCl + H2O <->> sósavoldat

Neked ugye az a cél hogy minél több FeCl3 maradjon a rendszerben, így a sósavval ebbe az irányba tolod el az egyensúlyokat.
A cc sósav 37%-os (ja és a sűrűásége mindig a következő: 1g/cm3 + (töménység/2) g/cm3
Azaz: 37%-os sósavra: 1g/cm3 + 37%/2 g/cm3 =1,185 g/cm3

Az egyensúlyok aránya határozza meg mennyi HCl szökik ki a rendszerből (hőfok illetve koncentrációfüggő... Szép kis diffegyenlet:)). Az emberi orr annyira nem érzékeny HCl gázra.
Pl. a cián (HCN) és a kénhidrogén (záptojásgáz:)) (H2S) mérgezési koncentrációja kb. ugyanaz. Csak aH2Sre annyira érzékenyek vagyunk, hogy már minimális mennyiség esetén is érezzük. (ugyanilyen az anyag a Etán-ditiol is. Ha itt dolgozunk vele a cégnél (fogamzásgátló szintézisútjában van benne egy ilyen lépés) és 1 deci mellémegy a Richter másik felén is érződik!(~0,5 km, szélcsend) A mellémegy alatt értsd, hogy elnyeletőbe megy, és mondjuk az adagólócsap mellett ereszt valamiért, kiméréskor nem mossák el egyből a kimérőt...)
De a ciánt pl. 2 másodpercig érzed, mert a szaglóideget roncsolja. 
De a keserűmandula amit érzel általában az benz-aldehid (erre mondják h. olyan ciánszag van). Patikában grammra lehet venni:) benzilaldehidet. Levegőn benzoésavvá alakul, éás tartósítószernek használják a keletkező benzoésavat pl.


És fura módon nem említi a közkedvelt sósav + hidrogénperoxid oldatot ez a táblázat.
-> ez az utóbbi időkben terjedt csak el, és a H2O2 előállítása elég drága bírt lenni egy időben....
-> munkavédelmileg nehezen kezelhetőbb mint az említettek, valamint agresszív így a 2 együtt.
-> maratási teljesítményben+hulladákkezelés elmarad az előbbiektől.

****Lehet, hogy azért nem említi a könyv, mert folyamatos gyártás szempontjából nézi a dolgokat, és a regenerálás, az anyagok visszanyerése, illetve a szennyvízkezelés szempontjait is figyelembeveszi? Egy példamondat: A kénsavas peroxidos löttyből a réz szulfát formájában hűtéssel kinyerhető. (Aztán  irány a szőlő, lehet permetezni. :-) )
->A szőlőpermetezés rézszulfát+mésztej (a sima rézszulfátort az első jöttment eső lemossa).
-> Szennyvízbe meghatározott sótartalom mehet csak bele, valamint inkább lúgos, mint savas anyagok. Sav hatására kéntartalmú gázok szabadulhatnak fel+fémet tönkreteszik. Lefolyóba sósavat öntve pl. intenzív záptojásszag lesz. A lerakódott fehérjék bomlása miatt.....

****A vaskloridos lötty utólagos feldolgozására aszongya, hogy elektrokémiai úton lehetséges, de kivitelezése bonyolult, ritkán alkalmazzák. A réztartalmúaké sokkal kivitelezhetőbbnek tűnik, viszont ezeket egyikünk se használja. :-) Talán ezek miatt, amik kellenek ebbe-abba: monoetanol-amin, ammónium-nitrát, ammónium-klorid, ammónium-hidrogén-foszfát...
->Anyagokat be kell szerzni. Tárolni kell. Ja és árvonzata is van. Némelyek méregengedélyhez kötöttek ipari alkalmazás esetén.... Szerintem ezek is befolyásolják egy eljárás elterjedését...

Robi