Horgasz arramforras

[hwsw famulus]

> Szoval a gyari akkut kidobni, venni masikat, es orulni, hogy
> jeeeeee egy 10* addig is birja... :-)
>
>
> udv: mpityu
>
> ps:lehet, hogy ezert nincs garancia az akkukra, amit a kutyukhoz
> adnak??? :-)

Mint tudjuk tavaly novembertol a 10eFt alatti aru kutyukre olyan nincs, hogy
kotelezo jotallas (garancia)......
hanem csak szavatossag van ra.

KJ
-----------------------------

A jótállást a fogyasztók inkább garancia elnevezésként ismerik. A jótállás
azt jelenti, hogy a kereskedõ, gyártó garantálja, hogy egy bizonyos
idõ-tartamon belül a termék kifogástalanul fog mûködni. A jótállás
megvalósulhat szerzõdés keretében is, amikor az eladó önként vállalkozik a
szavatosságnál szigorúbb helytál-lásra azoknál a termékeknél, melyek
esetében nem kötelezõ jogszabály alapján a jótállás. A fogyasztó leginkább a
jogszabály alapján kötelezõ jótállás alá tartozó termékekkel találkozik
vásárlása során.

A jótállás esetében a vásárlónak nem kell bizonyítania, hogy vétlen a termék
meghibásodásában. Nagyon fontos, hogy nem magának a hibának, hanem a hiba
okának kell a vásárlás után keletkeznie. A jótállás kereté-ben az eladó arra
vállal kötelezettséget, hogy a jogszabályban vagy az általa meghatározott
idõ alatt a termék hibátlanul fog mûködni, és csak akkor mentesül ez alól a
fele-lõsség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a vásárló rendellenesen
használta a terméket, illetve a termék valamilyen külsõ behatás
következté-ben romlott el.
Szavatosság esetén viszont az eladó azért vállal felelõsséget, hogy az
eladáskor hibátlan terméket adott át a vevõnek, tehát nincs olyan rejtett
hibája, amely csak késõbb fog kiderülni. Szavatosság esetén - ha vita me-rül
fel - nem a kereskedõnek, hanem a vevõnek kell bizonyítania, hogy egyrészt
vétlen a meghi-básodásban, másrészt azt, hogy olyan ok foly-tán jött létre a
meghibásodás, amely már az el-adáskor benne volt a készülékben, de az
átadáskor ezt nem lehetett észlelni, csak hosszabb idõ eltelte után.
------------------------

A Ptk. a szavatossági jogokra vonatkozó rendelkezéseit a hibás teljesítésre
vonatkozó szabályok között helyezte el. A jogszabályi definíció szerint a
kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés
idopontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerzodésben meghatározott
tulajdonságoknak. Ez azt jelenti, hogy a meghibásodás oka nem a termék
rendeltetésellenes használata, hanem olyan körülmény, amely az áruban már a
vásárláskor is benne volt (ún. rejtett hiba).

!!!!!!!!!!!! Fontos, hogy amennyiben a vevo a vásárlás idopontjában ismerte
a hibát vagy ismernie kellett, vagy a hiba a vevo által adott anyag hibájára
vezetheto vissza, akkor szavatossági igénnyel nem léphet fel. !!!!!!!!!

---------------------------

A legjelentosebb új szabály, hogy fogyasztói szerzodéseknél a szavatossági
jogok érvényesítési határideje a korábbi egy évhez képest két évre nott. A
fogyasztónak kedvez az az új rendelkezés is, hogy a szavatossági ido elso
hat hónapjában jelentkezo hiba esetén vélelmezni kell (úgy kell tekinteni),
hogy a hiba már a teljesítéskor is megvolt.



4.1. Az elso hat hónap



A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vásárlástól számított elso hat
hónapban jelentkezo hiba esetén a kereskedo köteles bizonyítani, hogy a hiba
a vásárláskor nem volt benne a termékben, hogy a hiba nem a teljesítéskor is
meg lévo körülmények miatt keletkezett, hanem az áru rendeltetésellenes
használata okozta. Lévén, hogy új szabályról van szó, nem alakult még ki a
gyakorlatban, hogy mi tekintheto olyan bizonyítéknak, amely alkalmas a
vélelem megdöntésére. A Rendelet ugyanakkor több kötelezettséget is felállít
a kereskedo részére. Mindenekelott a fogyasztó kifogásáról jegyzokönyvet
köteles felvenni, amelyen rögzítenie kell a vásárlás tényét, illetoleg a
kifogás beazonosításához szükséges adatokat, továbbá amennyiben a kifogást a
fogyasztó igényétol eltéroen rendezi, ennek indokát is.



Természetesen ez az indokolás nem merülhet ki általános okoknak (pl. a Ptk.
„kimento” szabályainak) a felsorolásából, szükségképpen szakvélemény
beszerzésével lehet minden kétséget kizáróan igazolni azt, hogy a
meghibásodás nem gyártási hiba eredménye. Mivel szakvélemény kiállítására
sem a Ptk., sem a Rendelet nem jelöli ki kizárólagosan a Fogyasztóvédelmi
Fofelügyeloséget, ezért ebbol a célból valamennyi független akkreditált
laboratóriumtól is kérheto szakvélemény, ugyanakkor - a korábbi gyakorlat és
a vizsgálati tapasztalatok okán - a Fofelügyeloség is rendelkezésre áll.



A törvény vélelem miatt az elso hat hónapban a kereskedo köteles
bizonyítani, és a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos
valamennyi költséget viselni – így a szakvélemény beszerzési költségét is.



4.2. Hat hónap után



Hat hónap leteltével a bizonyítási teher megfordul és a továbbiakban nem a
kereskedonek kell a hiba keletkezési körülményeit bizonyítania, és ennek a
bizonyításnak a keretében az esetlegesen szükséges szakvéleményt
beszereznie, hanem - a Rendelet vonatkozó rendelkezései értelmében - a
fogyasztó közvetlenül fordulhat a Fofelügyeloséghez. Ez esetben a
fogyasztónak tudnia kell azt, hogy egyrészrol a vizsgálat költségeit neki
kell megelolegeznie és az csak abban az esetben jár vissza neki, ha a
kifogása alaposnak minosült. A vizsgálati díjat - mivel ez esetben az a
szavatossági igény teljesítésével kapcsolatban felmerült költségnek
minosül - a kereskedo köteles visszatéríteni, de a visszatérítési
kötelezettséget az FVF nem állapíthatja meg, csak a bíróság.