elektromos eromero

[Vajk Fekete]

Szia Peter!

1. tetszik a preciz megkozelites
2. a hajtomuveket igenis szoktak allo helyzetben merni, tesztelni. a 
modszered ahol  raketta helyett porgettyut gyorsit a cucc egesz erdekes, 
a porgettyu tetajanak jo megvalasztasaval meg a hajtando raketta tomeget 
is be lehetne allitani. hibajank inkabb a centrifugalis erot tartanam, 
ami mindenkeppen nagyon kulonbozove teszi a korulmenyeket az igazi 
kilovestol.

vajk

Varsanyi Peter wrote:

>		Sziasztok!
>
>
>  
>
>>>Már olvasgatom egy ideje, hogy ha erõmérésrõl van szó, mindenki automatice
>>>a nyúlásmérõ bélyegeket ajánlgatja nagy bõszen, ...
>>>Ugyan már kedves Kollégák, használta egyáltalán valaki közületek, vagy csak
>>>szájtépés esete forog fent, ...
>>>      
>>>
>>Igaz, amit irsz, de...
>>Itt nem hiszem, hogy a vegletekig pontos meres kell. ... 
>>    
>>
>
>Lehet; de akkor aztán senki se sírjon késõbb pl. a semleges áram meg
>hasonló baromságok miatt; mert azok is onnan jöttek, hogy valaki nagy
>okosan "olcsóbb" megoldást talált ki valahol... Vannak dolgok, amit vagy
>pontosan, vagy sehogy!
>
>Nézzük csak sorjában: "Okoska" jeligével írta valaki, hogy a hajlítás is
>húzás. Na ja, minden hajlított testnek van húzott és nyomott oldala.
>Csakhogy míg a húzó- és nyomóerõ állandó a hossz mentén, addig a
>hajlítónyomaték L-tõl függ: a támadáspontban M=0, a talppontban M=max., a
>kettõ között meg folyamatosan változik. Ebbõl adódóan a húzott és nyomott
>oldal feszültségei is változnak a távolsággal. Az még a kisebbik baj, hogy
>a bélyeg két vége nem lesz azonos mértékben húzva, és így nem lesz
>lineáris; a nagyobbik baj, hogy az alaptestek mérete jellemzõen alig
>párszorosa a bélyeg hosszának, így akár 20%-os nyúlás különbségek is
>lehetnek a bélyeg két vége között. Ha pedig a két oldalon nem halál
>pontosan egy magasságban vannak a bélyegek, akkor még azt is plusz hibát
>visz be. Pontosan ezért csinálják a speciális megmunkálású alaptesteket,
>ahol ilyen hiba nem fordulhat elõ, a bélyeg egyenletesen van húzva teljes
>hosszon.
>
>Valaki kérte, hogy akkor válaszoljak a konkrét megoldásra is valamit: Nos,
>már az elsõ levél után írtam a témát felvetõnek egy magánlevelet, hogy írja
>meg a részleteket; még egy lerázó válaszra sem méltatott. :( Ezek után
>feltételezem, hogy kis játék-rakétáról van szó. Én biztos, hogy egy rúd
>végére tenném, a rúd elfordulását poti mérné, a rudat spirálrugó húzná
>alaphelyzetbe. Ez a legolcsóbb megoldás, csak egy A/D kell hozzá. A
>forgópoti helyett lehet lineáris potit is használni a rakéta felöli
>oldalon, úgy érzékenyebb. E mérési mód bár primitív, de garantáltan
>pontosabb lesz, mint egy házilag összetaknyolt nyúlásmérõ  bélyeges
>elrendezés! (Ha gond a köríven mozgás, lehetne trapézkart használni, de
>semmiképpen sem csinálnék lineáris megvezetést az oldalirányú erõk
>lehetõsége miatt.)
>
>Csakhogy a fenti mérésnek - meg úgy általában az összes, a listán mindeddig
>elhangzott ötletnek - van egy bazi nagy hibája: feltételezi, hogy a rakéta
>állni fog a levegõben! A tolóerõ azonban sebesség-függõ lesz, mivel a
>kiáramló gázok és a rakéta sebességének a különbsége számít! Nem beszélve
>persze a rakéta saját légellenállásáról, merthogy gondolom senki sem fogja
>szélcsatornában lemérni a rakéta CV értékét, és abból ellenerõt számolni.
>Tehát a rakéta tolóerejét csakis üzem közben, repülve lehet mérni.
>Ilyesmire van nekem jól belõtt rendszerem, ezt nem akartam "reklámozni", de
>akkor most megteszem. Szóval kell egy, a két végén jól csapágyazott
>függõleges tengely. A két szélérõl indul egy-egy rögzítõ kar, mint egy
>egyenlõ szárú háromszög szárai a rakétához. A rakéta így körpályán tud
>száguldozni, az oldalirányú erõket a rudazat és a csapágy jól felfogja. A
>rendszert egy saját teta (tehetetlenségi tényezõ) fogja jellemezni, amit
>egy elõzetes méréssel simán megállapítunk. A rakétát begyújtva az egyre
>gyorsuló sebességgel elkezd körbe-körbe száguldozni, amit egy inkrementális
>forgójeladó érzékel, és egy általam gyártott és forgalmazott kütyü mér.
>Ebbõl az idõ, szög és szöggyorsulás értékbõl, és a rendszer lemért teta
>értékébõl a mindenkori eredõ erõ (azaz a sebesség-függõ tolóerõ mínusz a
>légellenállás fékezése) jól kiszámolható, és hozzárendelhetõ a sugár
>ismeretében a rakéta adott kerületi sebességéhez, il. az égési idõhöz. Még
>ez sem teljesen tökéletes mérés, mert a rakéta jobban fog gyorsulni magára
>hagyva, mint így, hogy még a teta balasztú mérõeszközt is magával kell
>cipelnie, tehát bizonyos korrekciókra szükség van, de mindenképpen
>pontosabb mérési értékeket fog adni, mint amit bármilyen más mérési módszer
>adna.
>
>  
>
>>De ha nem belyeg es nem piezo, akkor mi?
>>    
>>
>Nos, a bélyeget mérlegcellákba és rezgésmérésre ajánlják. A mérlegcella és
>az erõmérés nem ugyanaz; egy test súlya ugyanis nem változik, mert a
>gravitáció állandó; az erõ viszont jellemzõen dinamikus dolog. Márpedig
>nagyon kevés olyan mérõeszköz van, ami ugyanazt méri statikusan, mint
>dinamikusan. Mérlegcella esetében is jellemzõen több tucat mérési pont
>átlagából számolnak eredményt, a barkács-módszeres sima RC szûrés ugyanis
>ugyanúgy alkalmatlan szokott lenni az átlagolásra, ahogy valódi effektív
>értéket sem lehet mérni egy jelbõl ilyen módszerrel. Tehát a nyúlásmérõ
>bélyeges mérõrendszerekre megadott 30 mérés/sec nem azt jelenti, hogy 30
>erõt mérhetek le másodpercenként, hanem inkább azt, hogy egy erõt 30-szor
>mérhetek le másodpercenként, hogy abból átlagot számoljak. Ez már valóban
>megfelelõen pontos lesz, ha a bélyeg, a ragasztó, ill. a külsõ körülmények
>megfelelõek. Ugyanez az eset, ha tartály/híd/szakítógép/stb. adott pontján
>lévõ, de állandó erõt kell mérni. Ide tényleg szuper!
>
>A rezgésmérés egészen más felállás: itt nem foglalkozunk a hibákkal, itt
>csak a spektrális összetevõk egymáshoz viszonyított arányával foglalkoznak.
>Itt már nem lényeges az offszet-kompenzálás, hiszen az alapjel eltolódása
>egy FFT után úgyis lényegtelenné válik. Itt csak az a lényeg, hogy a
>nyúlásmérõ átalakító tudja a jellemzõen min. 10 kHz-es átviteli frekvenciát.
>
>Sajnos a kettõ közötti mérésre nincs igazán jó megoldás; taknyolás annál
>több! Máig nem láttam olyan rendszert, amire azt mondhatnám, hogy
>megbízható. Persze egyedileg belõtt megoldások mindig lehetségesek, semmi
>sem lehetetlen ugyanis; de általánosságban elmondható, hogy a nyúlásmérõ
>bélyeg nem alkalmazható.
>
>A piezó felhasználása még szûkebb: a durva alapjel-elmászásai miatt szinte
>csak zajmérésre használják, mivel kimenõ jele relatíve magas, így nagy
>mennyiségben olcsóbban lehet használni, mint a bélyegeket a szükséges
>elektronikákkal együtt; ill. határfrekvenciája magasabb, mint amit
>nyúlásmérõ bélyegekkel el lehet érni.
>
>Amit itt leírtam, tankönyvekben is le van írva, de attól még nem szentírás.
>De ha valaki ehhez tartja magát, akkor megkíméli magát a felesleges
>kudarcoktól, és talán nagyobb hatékonysággal tud dolgozni.
>
>Uff, én beszéltem!
>
>Pepe
>
>  
>