RE: Házakat nyomtat egy robot

[norbimagan]

Sziasztok, Szia Jozsi, E.Z., Kovy, Trebisch!


>Ez azert nem fog sosem elterjedni szerintem, mert a bejutas egy ilyen
hazba kiskessel, furesszel, fadarabbal stb is lehetseges. 
>Nem tudom, az amcsiknal hogy van ez, a fahazas technikanal. Szinte
ertelmetlennek tunnek a nagy biztonsagu zarak stb, amikor >a falon egesz
konnyen at lehet jutni egyszeru asztalos modszerekkel. A beton- es
teglahazaknak az az elonyuk - tobbek kozott -, >hogy joval nehezebb a
falon at bejutni.

A kulso/belso reszekre parcentis, vakolatszeruen felhordott mugyanta,
vagy mugyantas betonreteg felviheto. A mugyantak kozott vannak
acelszilardsaguak is! Persze a szelsoseges homersekletek, UV-sugarzas
ellen adalekolni kell rendesen, ami noveli a koltsegeket. Vagyis teny:
ugytunik ujabb, olcsobb muanyagokra lenne szukseg a hazepiteshez.
Egyebkent az epoxigyantakat padloburkolatokhoz ma is bevaltan
alkalmazzak. Erre a celra 100Ft/Kg-os ar korul kaphato tiszta
epoxigyanta itthon is. Mivel a csempenel olcsobb, tehat terjed a
burkolosok kozott rendesen. A kereskedelemben olcson kaphato polieszter
gyantak olcsobbak meg ennel is, (700Ft/kg, ami nagyjabol 3/4 liter) de
azokkal egyeb gondok vannak. (Irtozatosan budos, egeszsegtelen, illetve
altalaban ridegebb. (Legalabbis, amiket lattam) Ellenben kulso
burkolatnak, uvegszallal megerositve, pl. 1:6 aranyban cementporral,
finom, szaritott homokkal bekeverve meglehetosen jo anyag keletkezik.
Azutan ott vannak a kompozitanyagok, mint szobajoheto technologia.
Ezeknel valamilyen szovet, vagy halo van mugyantaval kitoltve. Pl. a
nyomtatott panel uvegszalas lemeze is egyfajta kompozit. Vastagsagahoz
kepest ereje mindannyionk altal jol ismert. De ha valaki egy lepedot
kiken mugyantaval, majd amikor mar kezd kemenyedni, formara hajtogatja,
egy igen eros dobozt kaphat. Ha tobb lepedoreteget, gumit, stb. rak
egymasra, akkor nagyon jo szendvicstulajdonsagu anyagot kaphat.
Az epuletek falaihoz ez is nagyszeruen felhasznalhato lenne. Azutan az
uvegszovet+mugyantas technikaval epult csonaktestekre is erdemes
gondolni. Ott retegenkent hizlaljak fel az anyagot, meglepoen erosre. A
purhab hazforma kulso-belso oldala ilyen modon szinten felhizlalhato.
Mivel az epulet konnyuszerkezetes, ezert eleg parszaz meter vescsovel
magcsinalni a keretet, s erre felrakni a falakat. 

A belso falakat ma mar eleve atszerelhetore tervezik az epuleten belul,
vagyis az uj epiteszetben egy hatalmas doboz az egesz haz, s a
belsejeben oda teszed a rekeszeket, ahova akarod. Ezt az amcsi fa es
beton, illetve teglahazaktol erdemes lenne szerintem ellesnunk. 
Egyebkent Ok se csak fat, illetve vasbetont alkalmaznak. Nagy terulet
az, a kohazak, teglaepuletek sem ritkak. Ellenben a beltereket gyakram
meg ott is konnyuszerkezetes, papirrekeszes, funerlemez falakkal
hataroljak le.

>Tenyleg, ezugyben eszembe jutott egy elektros kerdes: ha ket helyrol
startol az alagutgyar, es >megy egymassal szemben, es valahol
talalkoznia kell, manapsag hogy oldjak meg a gprs jellegu 
>feladatot? Ide gondolom, nem tud lemenni a jel a muhoodrol. Vagy itt
inkabb a hagyomanyos 
>foldmero modszerek johetnek csak szoba? Vagy a starthelyet nagyon
pontosan megmerik gprs-sel, 
>es utana szinten nagyon pontos iranytuket, szamitogepeket hasznalnak?

Egyszer lattam egy dokumentumfilmet metroalagutak epiteserol. Ott a
giroszkopokat, illetve lezersugaras tajolast alkalmaztak ellenorzeskent.
(A gep ugy ment, hogy az alagut vegetol jovo lezersugar mindig a
szalkeresztje kozepen haladjon at, illetve annak sikjara meroleges
legyen. Ezt egy prizmas+polarszuros rendszerrel oldottak meg.)

>s ha mar szamitogep. Mi a feneert nem lehet ugy utat epiteni, hogy egy
lezerfeny megy sokszaz 
>-en, majd tovabb, szoval olyan toresvonalas modon, amit valami kepes
erzekelni az aszfaltozo 
>epen, es szamitogep vezerli a masinat ehhez a lezerfenyhez, mint
referenciahoz kepest? Ha igy 
>sinalnak, szerintem megszunne szinte minden ut-egyenetlenseg. Hacsaknem
az uthenger miatt 
>egse lesz olyan jo, de valahogy ezt is meg lehetne oldani.

Tudomasom szerint igy is csinaljak az ujabb gepeke. Lattam
lezerpozicionalasu utepigogepet. Anno a kozut akart is venni ilyet, de
utana felujitott masinat szereztek be. Gondolom, olcsobb volt, a
vezetoseg premiuma pedig igy picivel tobb.

>Meg az, hogy rossz helyre, rossz idoben szulettel etekintetben. Ehhez a
robotfejleszteshez 
>valszleg rohadt sok penz kellett. De ha megcsinaltad volna piciben,
akkor is, itt joval 
>nagyobb ellenallasba utkoztel volna a megvalositast illetoen - a
szabadalmazasrol nem is 
>beszelve, ami 

Sajnos igy igaz. Itt max. egy palyazaton nyerhetunk (esetleg) valami
viccosszeget, amivel egyszeru dolgokat talan meg lehet oldani, de azt is
alulrol kozelitve. A toke nem hulye belenk invesztalni, meg
konkurrenciat csinalna onmaganak. :) Meg ha invesztal, azt is ugy teszi,
hogy nekunk garantaltan ne maradjon a vegen sajat tokenk a kovetkezo
otletunkre. Ezert meg dolgozzon nekik aki akar, ha tollas a hata. De
inkabb elektrozzunk... :)

>Azert biztosan vannak meg meg nem valositott, el nem gondolt valamik,
tehat erdemes lehet meg >tovabb foglalkozni ezzel a hazprinterrel.
Foleg, ha Te megoldottnak gondolod a csovezest, 

Van azert tartalekban par otlet itt is, meg ott is. Ezert annyira nem
estem ketsegbe, csak bosszant kicsit a dolog. :)))

A szabadalmi igenypontokra en is nagyon kivancsi leszek. Ha valaki
lat/olvas valamit, irja meg legyszives a listara is.

E.Z. irta:
>tema volt az a 3D nyomtato, ami vmi polimeres furdobol keszit 
>3D alakzatokat.
>A hagyomanyos tintasnyomi elven csak a koto vegyszert nyomja ki, es az 
>adott ponto a le megszilardul...

Sokfajta van. Pl. tonerporos olvasztasos, papirlapos retegkivagos stb.
additiv fabberek, illetve anyaglevalasztason alapulo szubsztraktiv
fabberek. Voltakeppen a marogep is ilyen "fabbernek" foghato fel.
Ezeknel kismeretben is rettenetesen draga a nyomtatas koltsege.  
Ha jobban belegondolunk, a haznyomtato robot is egy ilyen additiv
fabber, csak betont hasznal speci anyag helyett, ezert valamivel olcsobb
az uzeme. A sebessege a leirt hengeres formaval szerintem szanalmasan
alacsony lehet, ellenben a munkat ejjel-nappal tudja vegezni es sohasem
farad el, amig energia+materia van benne.

Kovy irta::
>Még a 80-as években hallottam valami új technológiáról, ami impregnált
papírból készített 
>falakat 6szögo sejtszerkezettel, ami pille könnyu mégis nagyon szilárd.
A két technológiát 
>összevegyítve létrejöhet a muanyagalapú nyomtatott sejtház...

Tulajdonkeppen az amcsi hazakban ezt hasznaljak. Ket vekonyva funer
kozott papirrakeszek elukre hajlitva. S kesz is van a fal. :) Nalunk
legfeljebb a panelhazak berughato ajtajait csinaljak igy, vagy a
beepitett szekrenyeket itt-ott. A csotanyok imadjak a kamracskakat
belakni, igazi rovertenyeszetek alakulnak ki bennuk. De mugyantaval,
illetve "rovarkiutalos" anyagokbol, kompozitokbol tenyleg nagyon jora,
olcsora, praktikusra is meg lehetne csinalni. Ez se lenne rossz uzlet,
ha valaki ilyen, szerelheto belsoteri falakat gyartana.

Trebisch irta:
>Csak legyen aki kifizeti elobb a muanyagot, aztan a purhabot. :) Olyan
aki 2-3 ev mulva anyaz 
>erosen, mer mashova kell tenni a csaptelepet meg a lampat, olyan
biztosan lesz. A 
>betonhazaknak 

Sajnos ma meg valoban draga, -meg ipari kiszereles mellett is-
hazepitesre az anyag. Meg keves is van belole ahhoz, hogy hirtelen
atalljunk teglarol erre, s meg olcsobb is legyen mindez.
Azonban ido kerdese a dolog, szerintem is ez lesz a jovo utja. A
PUR-habnak azert vannak kellemetlen tulajdonsagai. A
vizfelvetel+rohadas+szagosodas, gombasodas, illetve a rovarok, amik
beleragjak magukat. Ezeket meg szinten kell oldani, hogy elterjedjenek
ezek a lakasok.
Azert kicsit fura lesz a dolog. Olyan "PLAY-MOBIL" vilagban ereznenk
magunkat, amint neznenk a muanyag lakasaikba jovo-meno embertarsainkat.
De a jovo ugy tunik erre halad... :)

>at a mosogatot 2 meterrel arrebb... Teglaepuletben nem gond, betonban
horror. Nem 

Mint mondtam, nem a tegla/beton konnyuszerkezet a donto, hanem az
epiteszeti stilus. Ma van egy ures kocka, amiben oda teszed a falakat,
ahova akarod, mert nincs szerkezeti tartofunkcioja.
Regen ez nem igy volt, ott elfelejtettek a modularitast betervezni az
epuletbe, s ez okozza a bibit.


Udv.:
         Norbi.