vakum-mero

[Hidvegi Jozsef]

> Van egy sima elektroncso labazata, a csoben egy nagy tekercs futoszal,
> mellette 2 kis feluletu lemez elektrod. A cso vegen szabvanyos vakum-
> csatlakozo.
> Az egyik technikus szerint valami olyasmi a lenyeg, hogy bizonyos
> nyomason a szal izzik. Alacsony nyomas lehet, nagyvakumot csinalnak,
> pl a Tungsramnak is dolgoznak, meg allitolag a Dunasolar technologiajat
> is ok szallitottak. Hogy mukodik?

Anelkul, hogy tudnam a pontos mukodest, csak jatekbol agyalok.

Ha ket elektroda kozott fesz van, akkor ugye ionok tudnak a ketto kozott
rohangalni. Ha a nyomas egyre kisebb, a szabad uthossz egyre nagyobb, vagyis az
ionok elektrodokba utkozesi energiaja egyre nagyobb lesz. Bizonyos nyomason a
szabad uthossz a rendelkezesre allo maximum lesz, tehat egy-egy ion mar az adott
fesznek es az o toltesenek megfelelo energiaval tud becsapodni. Kb az osszes
energia hove alakul. Ha a nyomas tovabb csokken, akkor mar ez nem  no tovabb,
viszont a nyomas tovabbi csokkenesevel aranyosan csokken a terben leledzo ionok
szama, igy a becsapdasokbol szarmazo hoteljesitmeny.

Elfogadhato az agyalas?

Azt mondjuk nem tudom, hogy egy semleges gazbol hogy lesznek ionok. Talan a
futoszal kell ehhez is, hogy ha izzitjuk, akkor ionizalodik, es nem ez izzik fel
bizonyos nyomason (talan elirtad), hanem pl a katod- es/vagy anodlemez.

hjozsi