Vasmag legres folyt.

[Hidvegi Jozsef]

> Epp azt akarom mondani, hogy a legres jelenlete rossz hatassal van az
> induktivitasra.

Bocs, ennek igy az egvilagon semmi ertelme. Miert cel az, hogy az induktivitas
marha nagy legyen, mikozben a telitesi gerjesztes egeszen eltorpul? Ilyen
induktivitasban semmi energiat nem lehet tarolni!

> Leteznek torroid kivitelezesu illetve R-magos PP kimenotrafok legres
> nelkul, 100H nagysagrenddel.
> A legjobb SE trafo amit lattam max 20H-s :)

Mar a multkor is kerdezni akartam, hogy mi az az R magos trafo?
Mellesleg trafonal az induktivitasnak keves jelentosege van. A magnesezo aramra
van hatassal, ami - megfelelo meretezesnel - amugy is maximum tizede a
terheloaramnak. Sot, ha cel, hogy kicsi legyen a trafo, a leheto legjobban
felmagnesezik, innentol kezdve ennek az induktivitas erteknek nincs ertelme. Az
aram maximumokban ugyis telitodni fog majdnem, a magnesezo aram
koszonoviszonyban sincs a szinusszal, ehelyett a lanyha meredeksegu
nullaatmenetet meredek aramcsucsok fogjak kovetni fol is, le is. Az ilyen
trafot - ha halozati - jo nehez bekapcsolni, mert dupla akkora fesz-ido terulet
jut a vasra, mint  normal uzemben, es ha mar az is majdnem teliti, hat a bekapcs
tranziens aram akar a nevleges terhelo(!!!) aram sokszorosa, akar 20-szorosa is
lehet eff ertekben, az uresjarasinak meg meg sokkal tobbszorose. (Ezek
bekapcsolasara talaltak ki a D osztalyu megszakitokat, mert a lomha C-n at se
lehet bekapcsolni egy akkora teljesitmenyu trafot, mint amekkora aszinkron
motort.)

> A kovetkezo otletem tamadt:
>
> (remelem meggyozlek vele :))
>
> A csoves erosito kimenotrafojahoz torroid trafot hasznalok, amin van ket
> primer, egy szekunder.
> Az egyik primer a szokasos primer, amin mondjuk 45mA DC csorog.
> A masik primeren atvezetem a csovek futoaramat, persze termeszetesen
> stabilizalt futoaramot hasznalok :)

Mirol akarsz meggyozni?
Mar errol beszeltunk, max nem volt belekeverve a futoaram.
A lenyeg: annak az aramgeneratornak, ami kepes azt a valtofeszt folvenni, ami a
masik primeren letrejon, valoszinuleg komoly kimeno fojtojanak kell lennie, vagy
viszonylag nagyon nagy disszipaciojanak.
Erre mondtam, hogy a dogot athuzod egy masik aramkor terfelere, de nem oldod
meg.

Felolem megcsinalhatod, de csak azert lesz oke, mert ilyen pici
teljesitmenyekrol van szo.

Kepzelj el egy mondjuk 500V-os betap feszt, amibol valtoztathato
kimenofeszultsegu tapot kell csinalni. De nem mA, hanem mondjuk 100A-es
nagysagrendben.
Persze lehet disszipative is megoldani, akkor ugye nem kell egyaltalan kimeno
fojto, de ha nem akarsz  tobbtiz kW-ot eldisszipalni, akkor kapcsolouzemu
atalakitot epitesz. Ennek az a lenyege, hogy van pl egy 200V-os kivant kimeno
fesz, amit ugy allitasz elo, hogy beteszel egy fojtot es egy kondit a vegere, a
fojto elejere meg kapcsolotranyokat vagy egyet meg egy diodat. Szoval
kapcsolgatod a nulla es 500V kozott.
Mi is tortenik? Vegyuk az allandosult allapotot, amikor a kimeneten mar ott van
a 200V.

Rakapcsolod a fojtot az 500V-ra, azaz lesz rajta 300V. Ezalatt benne novekszik
az aram, de gyorsan kapcsolgatok, ezert vegyuk csak a kozeperteket, ami 100A.
Azaz a fojto ekkor 30kW teljesitmennyel energiat vesz fel. Ezt csinalja mondjuk
10 us ideig, azaz felvesz kb 0,3Joule energiat. Vedd eszre, hogy energiat kell
felvennie, nem is keveset!

Amikor nullara kapcsolod, akkor ellenkezo iranyu fesz kerul a fojtora, azaz
ekkor le fogja adni a bele pumpalt energiat a terheles fele. Mivel az aram
keveset valtozik, a terheles folyamatosan veszi fel a 100A 200V-os
teljesitmenyt.

Na most innentol dontes kerdese, hogy ezt az energiat mekkora induktivitasu
fojtoba akarod bepreselni. A donteshez azt kell elore meghataroznod, hogy
mekkora aram hullamossagot akarsz elerni. Minel kisebbet, annal nagyobb fojtot
kell valasztanod.  A fojtora kuldott fesz-ido terulet (Vs) egyenlo az
induktivitas es az aramvaltozas szorzataval, ebbol jon ki a dolog. (Ha a
valtozast deltaval, roviden d-vel jelolom, akkor Udt=Ldi)

Mivel energia csak a legresben tarolodik igazan, ezert a legrestol egyszeruen
nem lehet eltekinteni. Ha megmeretezel egy fojtot a fentiek szerint, es
eltekintesz a legrestol utana, akkor egeszen jelentektelen energia fog
beleferni. Ha a vasban akarsz energiat tarolni, de nem a telitesben, ahol mar jo
nemlinearis, gigantikus meretu vasat kell alkalmazni. :-)

Na most jon az otleted: alkalmazzunk egy plusz tekercset azert, hogy ellenkezo
gerjesztest adjunk a fojtoba, ezert persze valoban sokkal kisebb lehet a fojto
ugyanakkora induktivitas mellett. Na de kerdezem, hogy allitod elo azt a sima
egyenaramot, ami kepes ezeket a 2-300V-os nagysagrendu feszultsegeket ugy
felvenni, hogy kozben lenyom 100A-t? Hat ugy, hogy csinalsz egy ugyanilyen
aramforrast, aminek a kimeneten van egy legalabb akkora fojto, mint ami fonn
kijott. :-) Vagy csinalsz aramgeneratort elektronikus uton, azaz disszipativ
tapegyseget, ami el fog disszipalni annyit, amennyit azzal akarsz eppen
megsporolni, hogy disszipativ tap helyett kapcsolouzemut epitesz.

Nos, ezt hogy csinalnad meg?

Ha persze mA nagysagrendu dologgal kell veszodni, ott lehet manipulalni, de
keveset. Ha netan a csovek futoszalat akarnad arra kenyszeriteni, hogy a kimeno
valtofeszt folvegyek, akkor nagy bajt fogsz csinalni. A raultetett valtofesznek
is van hoteljesitmenye. Ha meg aramgeneratort csinalsz neki, akkor ott vagy,
ahol a part szakad.

Kitalaltak a B osztalyu vegfokot, meg lehet csinalni csovessel is. Jol
kiegyenlited, tehat hogy a ket anodaram kozeperteke meglehetosen egyforma
legyen, es mar meg is vagy. (Ugye itt az van, hogy egy kozepmegcsapolasu primer
kozepere megy a tapfesz, a ket vegere a ket anod, ezert a ket anodaram egymas
ellen gerjeszt.) De ez se fog mindig igy lenni, az elofordulo elteresek miatt a
legres nelkuli traffancs megis betelitodik, iszonyat torzitasok fognak
keletkezni, a csovek vmelyikenek az anodja jol felizzik... , ezert aztan a B
osztalyu (ellenutemu) vegfokok kimenotrafoiba is raknak vmekkora legrest. Ennel
tobbet nemigen tehetsz, illetve lehet olyan kapcsolast csinalni, ami tutira
egyformara szabalyozza a ket aram kozeperteket, akkor nem kell legres.

Na de itt ugye megintcsak a trafo mivolta a lenyeg. Ahol fojto kell, ott
tehetetlen vagy. A trafo csak a csovek miatt kell. Tranyos erositore direktben
ra lehet kotni a hangszorot, tehat az erositonek nincs szuksege fojtora
(hacsaknem nagyfrekis kapcsolouzemu vegfokot epitesz, mert akkor megint kell
fojto, aminek a meretezesenel ugyanazok az elvek futnak, mint amiket fonn
szajkoztam.) A sima erosito disszipativ!!

> Nos, mi a velemenyed?
Hat ez volna a velemenyem. :-)

hjozsi


____________________________________________________________________
Miert fizetsz az internetert? Korlatlan, ingyenes internet hozzaferes a FreeStarttol.
Probald ki most! http://www.freestart.hu