emberek?

[Juhász Pál]

Hello pyxys1,

Sunday, July 25, 2004, 7:13:23 PM, you wrote:


p> a naplóban(tv2) jól lehetett látni, hogy milyen is az ember.
p> a kutyákkal szemben...

   Azért vannak a rossz emberek között is "jók". Van egy kollégám -
   aki mellesleg kutyakiképző másodállásban -, és néhány barátjával
   kutyaiskolát és kutyaóvodát üzemeltet. 3 hete, amikor egy szombati
   napon ment a kutyaóvoda telephelyére kirakni a nyári programot, a
   kapuban egy papírdobozban 6 kiskutyát talált. 3 kant és 3 szukát.
   Nem igen lehettek 4  hetesnél idősebbek, szinte alig tudtak
   önállóan kajálni. Most ő próbál nekik gazdákat keresni, ami nem túl
   egyszerű, mert a kutyusok keverékek. Az egyik kan kiskutyust én
   vittem el tőle, az ő sorsa megoldódott. Engem nem zavar, hogy
   keverék, eddig sem volt tiszta vérvonalú kutyusunk. Hála a másik
   kutyánknak - ő egy négy éves szuka, és mellesleg ő is keverék -,
   úgy istápolgatja, mintha a saját kölyke volna. Lassan két hete lesz
   nálunk, nagyon szépen fejlődik, és már egész jól eszik egyedül.
   Igaz, most még este 10-kor egyszer meg kell etetni, de látni
   kellene a szemeit, hogy milyen boldog azért, mert törődnek vele.

   Ezt csak azért írtam le, hogy példa legyen a gazdik számára.
   Valószínűleg a kiskutyák gazdái inkább ezt a megoldást
   választották, az agyonverés helyett. Ezért is tettem a "jók"
   szócskát idézőjelbe. Igaz ezzel más embereknek adott plusz munkát.

   Egy keverék kutyust is meg lehet tanítani mindenre, ha a
   gazdája azt szeretné, hogy ügyes-okos legyen az eb. Nekünk az
   összes eddigi kutyáink - összesen 6, a mostani kettővel együtt -
   jól voltak/vannak tartva, és hosszú éveket töltöttek velünk. Csak
   az öregkori - 14-15 év - betegségek, vagy megmérgezés miatt váltunk
   meg tőlük. Természetesen nem agyonvertük, hanem az állatorvos
   elaltatta őket. Mindegyiket a kertben temettük el. De lehet, hogy
   mi könnyebb helyzetben vagyunk, mert falun, kertes házban élünk.
   
   Bocsi, hogy ilyen hosszúra sikeredett ez a levél.

-- 
Best regards,
 Juhász Pál                            mailto:pal.juhasz at mailbox.hu