Re: Ívhegesztés

[Hidvegi Jozsef]

>Nekem egyszer a feher falról visszatükrözodo fénytol gyulladt be.
Hát az se semmi! :-) Nem pillantottál bele egy-egy tizedmásodpercre abba az
ívbe?
Különben a szembecsukás helyett már az is segít, ha egy szemüveg van rajtad, ha
segíto vagy, akkor is. Valszleg lehet kapni olyan szemüveget, ami nulla
dioptriás. És persze nem apró, hanem nagyobb felületu legyen.

>Kérdés:
>Ocsém nemrég talált otthon 4db öklömnyi orosz diódát, és rakokányolta a
...
>Sem az egyen, sem a valto között. Sem a poz, sem a neg elektrodara vezetett
>fesz között.

Marha hosszúra sikeredett az elozo emilem is, erre nem tértem ki. Viszonylag
egyszeru dologról van szó. Egyenáram és egyenáram között is van különbség, és a
hegeszto áramforrásoknak nem ilyen az áramuk, mint amit csináltatok.
A lényeges, azonnal érezheto különbség akkor jön elo, ha simítva is van az
egyenáram, tehát kimeno fojtó is van a körben. Az se baj, ha telítodik, csak
legyen egy viszonylag nagy áramtartomány, ahol nem telítodik.
Ha nincs fojtó, akkor az elektróda csak az áramirány-váltásokat kapja, de
áram-nullaátmenetek ugyanúgy vannak. Ezek pedig alkalmasak arra, hogy az áram
könnyebben megszakadjon, ha úgy alakul a helyzet, illetve kevés oka van annak,
hogy könnyebb legyen begyújtani.

Ha van egy fojtó, ami csak annyit tesz, hogy az áram sose csökkenjen le nullára,
hanem mondjuk csak az átlagérték negyedére, már nagyon érezheto a különbség tök
egyforma áramoknál is.
Viszont hozzá kell tenni, hogy a fojtó jól kiközepeli az áramot, az ív viszont
olyan terhelést jelent, amit az U=20V*0,04I(A) képlettel közelíthetünk, tehát
eléggé fesz-generátoros. Emiatt (fojtó nélkül) a lükteto egyenfesz és eközött a
trafó dropja a félszinuszok csúcsánál jóval erosebb áramokat produkál, mintha
egy fojtó tök simává tenné az egyenfeszt, sot, a képletbo látszik az is, hogy ez
a terhelés egy belso feszültségu ellenállásnak felel meg, tehát az áram valóban
meg is szünik nem jelentéktelen idokre 10ms-onként.

Ehhez jön még két diódányi fesz-esés, szóval ha van fojtó, akkor ugyanabban a
trafóállásban kisebb áramot fogunk kapni. De ha utána lehet állítani, és
ugyanakkora mért áram jön ki, már nem ugyanúgy fogod érezni, akkor sokkal
lágyabb lesz az ív, könnyebb tartani, könnyebb meggyújtani is. Ha marhanagy a
fojtó, akkor egy hirtelen elektróda elvevésnél jókora ív keletkezik egy
pillanatra, sot, ha netán fogod az elektródafogó fémrészét és a munkadarabot
egyszerre,  még jól meg is rug. Ezt a fojtó nélküli szerkóval nem tudod
produkálni.

Begyújtásnál is más: ha nincs fojtó, és bikára van állítva a trafó, odavered a
végét, és ha lassú vagy, van ideje jól odaolvadni. Ha nagy fojtó van, akkor az
áram nem tud olyan dinamikusan, szinte azonnal megnoni, aránylag komótosan
odaérinted, és viszonylag kis áram jön csak létre, nem ragad oda, és elhúzáskor
a fojtó energiájából az áram fennmarad akkor is, ha egy pillanatra jobban
elrántod a kelleténél az elektródát.

De hogy szaporítsam a szót. :-)
Sokféle áramgenerátoros, igen sima áramú áramforrást próbáltam már ki
hegesztésre, még 200V-os is volt köztük. Az az érdekes tapasztalatom van, hogy
ugyan stabil nagyon az ív a sima, szabályozott áramtól, de a hegesztés eléggé
fröcskölos. Ha egy ilyen áramforrásnak van folyamatosan állítható feszkorlátja
is, akkor kb 25-30V közé állítva az ív szinte semmit nem változik, csak nem
lehet elhúzni. Cserébe viszont alaposan lecsökken a fröcskölés. Tehát az
áramkorlátos szakaszban vagyunk, csak nem engedjük, hogy a fesz fölmenjen 25-30V
fölé, illetve nagyobb áramhoz följebb kell állítani.

hjozsi


____________________________________________________________________
Miert fizetsz az internetert? Korlatlan, ingyenes internet hozzaferes a FreeStarttol.
Probald ki most! http://www.freestart.hu