gps+km_ora

[HWSW Famulus]

--> > Akkor most ne menjek at az arkon, ha azon a pallo eppen
> > egy 100*100-as tomor vas, hanem
> > szoljak, hogy hozzanak mar egy 100*100*8-as zartszelvenyt
> > mert az erosebb?!
>
> Sarkitott a pelda, ezert nem biztos hogy igaz.
>
> De a tomor anyagok valoban kevesebbet birnak, mint a _megfeleloen_
> "idomitott" verzioik.
> Legalabbis a hajlitast (es talan a nyomast) nem toleraljak olyan jol.
>
> Ha jol emlekszem akkor azert, mert mig "sok vekony lemez" rugokent hajlik
> neki az igenybevetelnek, addig a tomor anyagban durva feszultsegek
> ebrednek, es mivel nem tud sokat deformalodni rugalmasan, ezert konnyen
> torik.
> -Sygma

Ez azert nem ilyen egyszeru!

A tonkremenes feltetele az anyag folyashataranak elerese az adott helyen.
(folyashatar az amikor mar tovabbi eronovekedes nelkul is lesz meret
valtozas)

Egy adott nyomatekkal tamado kulso erovel pedig nyilvan
az anyagban ebredo belso erok nyomateka tart egyensulyt.

Ez a belso ero ezert a kulso_nyomatek/anyag_meret nagysagu.
Viszont ugye nem lehet a szukseges belso ero nagyobb a folyashatarnal!!
mert ha megis akkor lefittyen a gerenda :-))

Az alaktol fuggoen mindig van valahol egy un. semleges szal
ami nem feltetlenul azonos az alak sulypontjaval.
(Szimmetrikus esetben igen, egyebkent nem.)
Ez az a tengely amitol elmozdulva az egyik iranyban nyulni akar
az anyag a masik iranyban elmozdulva pedig osszenyomodni szeretne.

A belso erokbol adodo hatasokat erre a semleges szalra nezve kell
integralni a teljes keresztmetszetet figyelembe veve.

Az integral nyilvan fugg az alaktol, hiszen a
nyomatek fugg a forgastengelytol (semleges szal)
valo tavolsagtol is.

Ezert minden esetben lesz egy
csak az alaktol fuggo jellemzoje
az adott "gerendanak"......

Ez a keresztmeteszeti tenyezo a jele: K
vagy Kx ill. Ky, ha nem szimmtrikus az alak a ket tengelyre nezve
(lasd lapos vas esetet pl.)

Lehet az ureges/hajtogatott alakzatokkal trukkozni azert,
hogy konnyebb szerkezeteket hozzunk letre, de
ettol az azonos kulmeretu tomor anyag mindig erosebb
lesz egyszeruen azert mert tobb "reszecske" vesz reszt
az ellennyomatek felepiteseben......

Vegyunk egy lapos vasat amit elere ugye nehezebb hajlitani mint lapjara.

Vegyunk kettot egymastol valamilyen tavolsagra,
de meg mindig elere,
nyilvan ketszer olyan nehez lesz hajlitani.

Most tegyunk rajuk alul es felul egyet-egyet lapjara
(ez mar a zart szelveny) valamivel nehezebb ugyan hajlitani, de
mivel lapjara vannak az uj laposvasak,
nyilvan nem sokkal lesz nehezebb mint eddig volt.

Most akkor tegyunk bele a kozepebe is meg egyet!
Nyilvan meg nehezebb lesz meghajltani!!!!!!

Belathato, hogy ahogy toltod fel ujabb laposvasakkal az ureget
mindig no a meghajlitashoz szukseges ero is.....

A szelso ertek nyilvan a tele toltott zartszelveny azaz a tomor anyag :-)

Akkor meg miert is lenne erosebb az ureges ?!
azonos kulmeretek mellett.

KJ