Bocs, de nem állhattam meg

[Füzesi Arnold]

A FELESÉG NAPLÓJÁBÓL

Szombat este

A férjem nagyon furcsa volt ma. Megbeszéltünk egy találkozót a Plaza
kávézójában. Mivel én egész nap shoppingoltam a barátnőkkel,
gondoltam
hogy
neheztel a pár perces  késésem miatt, de végülis nem mondott semmit.

Csak nem alakult a beszélgetés, egész idö alatt csendben ült. Javasoltam,
hogy húzódjunk a kávézó egy csendesebb sarkába, de ez sem segített. Mikor
rákérdeztem, valami gondja van-e, azt mondta semmi különös.

Mikor kérdeztem, én vagyok-e az oka a csöndnek, azt válaszolta  nem,
nem
kell nyugtalankodnom. Hazafelé úton mondtam neki, hogy szeretem,
kissé
elmosolyodott, s vezetett tovább. Nem tudtam megérteni a
viselkedését, s
nem tudom miért nem válaszolt a szerelmi vallomásomra.

Otthon is éreztem, hogy egész idö alatt messze jár, s nem is akar velem
találkozni. Csak kornyadozott a TV elött, s érezni lehetett, hogy messze jár
az esze... Végülis felmentem lefeküdni. Kis idö mulva követett.

Nagy csodálkozásomra válaszolt a szeretetemre, a símogatásokra,
szeretkeztünk, de végig éreztem, hogy távol van. Elhatároztam, hogy
rákérdezek, s akkor vettem észre, hogy már alszik. Álombasírtam
magam.

Nem tudom mit csináljak. Most már egészen biztos, hogy van valakije.Az egész
életem egy katasztrófa....


A FÉRJ NAPLÓJÁBÓL

Szombat este

A Fradi kikapott. De este egy jót dugtunk...