Alu+savallo hegesztese

[jhidvegi]

> Aluhoz valto kell. Egy hagyomanyos mechanikus aramszabalyozasu trafora ra
> kell tekerni meg jopar menetet, h az uresjarasi feszultsege 80 V kornyeken
> legyen. A kimenetere kell egy fojto, + egy gyujto, amelyik minden
> periodusban ujragyujtja az ivet. Az ismeros szerint az alu nagyon jol
> hegesztheto 50 Hz-es valtovan, nem kell hozza a nagyfreki.

Az otlet jo, persze messze nem uj, mindigis igy hegesztettek alut. :)
A 80V sztem foloslegesen nagy. 1 dolog a lenyeg, hogy ne legyen egyenaramu
komponense az aramnak. Osregi gepeken ezt ugy oldjak meg, hogy a hegesztoaram
utjaban egy konditelep van.
Hogy ezt mennyire kell komolyan venni, nem tudom. Sokat hegesztettem aluminiumot
igy egy SCH350-es vagy milyen geppel, es nem probaltam ki, mi lenne, ha
rovidrezarnam a konditelepet.

Amiket leirtal, nem rossz megoldasok. Van viszont egy meglehetosen egyszeru,
szinten jo regi megoldas, amiben nem kell szabalyozhato vas meg ilyen mechanikus
csodak, igaz, hogy tirisztoros lesz a gep.

1 trafo, onnan a tirisztorhid, fojto, majd a kimenet. DE!
Meg van szakitva a valtoaramu resz, es egyszeru esetben ki van vezetve az
elolapra a PAT (regen ez volt a tipusa) gyorscsatlakozokhoz.
Ha egyennel akartal hegeszteni, akkor a valtopontokat egy erre a celra
kialakitott kabeldarabbal rovidrezartad. Ha valtoval, akkor az egyen kimenetet
kellett rovidrezarni, es a valtorol lehetett hegeszteni.

Na milyen?

Kulonben a gond az alu hegesztesnel a nagyfrekis nagyfesz ivgyujtas, minden
felperiodusban kell gyujtani, nem is mindegy, hogy hova esik a szikra. A tobbi
mar favagas. (Gaz-elofolyas, gaz-utanfolyas, magnes-szelep, awi pisztoly stb,
sokat beszeltunk mar rola.)

hjozsi