UPS

[jhidvegi]

> Ok ezt értem.
> De ezt hogy csinálják ei magos trafóval?
> Itt a kapcsolási frekinek sokkal nagyobbank kell lennie 50hz nél. Az ei
> magos trafók pedig nem igen tudják a nagyfrekit.

Semmi kulonos, ugyanugy. A vas a nagy kapcsolasi freki szempontjabol kb ugy
viselkedik, mint az en lemezelt vasu egyenaramu fojtoim, csak meg kisebb
igenybevetellel. Csak ugye itt az 50Hz-es valtoaram tekintheto hosszabb-rovidebb
ideig egyenaramnak (ugy is hivjak, hogy kvazistacionarius aram, azaz majdnem
allando aram - ebbol a szempontbol). A vas ekkor egyaltalan nem kell, hogy
atmagnesezodjon, hiszen a menetszam olyan nagy (50Hz-re van meretezve a
traffancs), hogy a tobbtiz kHz-es negyszog miatt a B csak igen  kismertekben
valtozik. De a nagy menetszam miatt ez a kismerteku, raszuperponalodott
haromszog alaku B kepes ezt az indukalt feszultseget letrehozni a szekunder
oldalon is (az attetelnek megfeleloen). Egy adott trafonal erdemes kiszamitani,
meglepo lesz, hogy a dB/dt nem lesz lenyegesen nagyobb a haromszog B-nel, mint a
szinusz miatt eleve letrejovo max dB/dt. Azt meg a vas birja ugye. A trafoknal
nem a dB/dt szokott a vasnak korlat lenni, hanem a Bmax. Ugyanez a Bmax lehetove
tenne, hogy a trafo joval nagyobb frekivel - es igy teljesitmennyel - is
uzemeljen. Itt-ott ki is hasznaljak. Hirtelen: volt regen az a 100W 100V-os
erosito, csoves, amit iskolakban is hasznaltak. Annak a kimenotrafoja is
lemezelt volt. Es bar nem volt egy hifi, de par kHz-et atvitt. Vagy az iparban
nagyobb hevito inverterek trafoi. Egy igencsak hetkoznapi pelda, a kezi
szerszamgepek motorjaiban ugyancsak lemezelt vas van, es ezek igen gyorsan
forognak. Pl egy sarokcsiszolo motorja akar 40-50ezerrel is, ami a forgoresz
tekinteteben azt jelenti, hogy a vas tobb, mint 6-800Hz-re van igenybeveve,
valszleg kozel Bmax-ig.

hjozsi