UPS

[Hapci]

Köszönöm a kimeríto infót.
De azon gondolkodom hogy ha a trafó és a kondi csinálja a szinuszt akkor
elvileg mindegyik ilyen inverter szinuszos?
Üdv Hapci

----- Original Message -----
From: "jhidvegi" <jhidvegi at freestart.hu>
To: <elektro at tesla.hu>
Sent: Friday, January 09, 2004 12:43 PM
Subject: Re: UPS


> > Ez addig ok , de hogy lesz abból szinusz?
>
> Szajbaragosan beledumalva:
>
> Van az egyenfesz, ami picit nagyobb, mint az eloallitando szinusz
csucserteke.
> Van ket felhid, nezzuk az egyiket. Ez ugye ket fet vagy igbt az egyenfesz
> kozott. Ezek kozos pontja ugral a + es a - kozott ugy, hogy az
atlagertekuk kiad
> egy szinuszt. (Nagysagara nezve a felet a kivanatosnak) A masik felhid is
ezt
> csinalja, csak ellenutemben. Nem nagyfrekisen, hanem szinuszilag
ellenutemben.
>
> A ket felhid ugralo pontjai koze teszunk egy trafot, aminek a primerjen
csak
> negyszoget latunk a szkoppal, valtozo kitoltessel, de ha kiatlagoljuk, ott
van a
> szinusz, azaz a ket fele meretu szinusz osszege. A trafo szorasi
induktivitasa a
> tuloldalra mar sokat lefog a kapcsolasi frekibol, de ha meg egy kondit is
> teszunk a szekunderre, ami a kapcsolasi frekin szinte rovidzar, de az
50Hz-en
> csak egy p..nyi meddo aramot termel, akkor kesz is a szep szinusz.
>
> Ha csak soros fojto van a terhelessel sorban (mert nem kell levalasztas,
nincs
> trafo), akkor a kondi a terhelessel kell parhuzamosan. A soros fojton lesz
> lathato az osszes negyszog, a terhelesen az osszes szinusz. A fojto a
kondival
> mintegy kiatlagolja a negyszoget.
>
> Meg lehet egy db felhiddal is csinalni, ekkor a masik felhidat ket soros
> kondival kell helyettesiteni. Ennek a megoldasnak nagy elonye az
egyszerusegen
> kivul, hogy itt aztan tutira nem jon letre DC kimeno komponens, mert a
kondipar
> ezt biztosan levalasztja. Viszont igy csak feleakkora szinuszt lehet
csinalni
> ugyanabbol az egyenfeszbol, vagy maskepp, duplaakkora egyenfesz kell
ugyanakkora
> szinuszhoz. :-)
>
> A hid allhat 3 felhidbol is, ezzel lehet 3 fazisu szinuszt csinalni. A ket
> felhidas vegulis ketfazisu, de mivel ugye ellenutemben vannak, kimenofesz
> szempontjabol egyfazusunak minosul.
>
> Ha az egyenfesz egy akku, akkor vezerlessel nacceruen lehet ugy
buveszkedni,
> hogy az akku toltodjon, amikor a valto oldalon ott van a halozat, amikor
pedig
> eltunik, akkor szinte semmi valtozas nem latszik, csak az energiairany
valtozik
> meg. A vezerlessel ugye ket dolgot lehet csinalni: fesz nagysagot
valtoztatni az
> adott szinusz ponthoz tartozo kitoltes megvaltoztatasaval, masreszt
erzekelni
> lehet az 50Hz-es fazis-szogeket, aramokat, ezzel a kettovel (kitoltes es
> fazis-szog) lehet az energiairanyokat eloirni a cumo szamara. Tehat ha van
> halozat, ugyanaz az inverter kepes egy akkut tolteni, illetve a halozat
fele
> kisutni, vagy ami ezzel egyenerteku, a kimaradt halozaton levo
fogyasztokat az
> akkurol taplalni. Ekkor tobbnyire valamivel a halozatot levalasztjak. (Pl
> triakkal). Aztan amikor a halozat visszater, a vezerles szinkronoz (mert
ugye
> addig szabadonfuto szinuszt csinalt az inverter), es amikor megvan a
szinkron, a
> triak(ok)kal osszekapcsoljak a ket szinusz-rendszert, aztan ugy allitodik
at a
> vezerles, hogy az akku toltodjon a megadott arammal.
>
> (Igy elmondva qrvaegyszeru, megcsinalni mar nehezebb, talan nem is
erdemes, mert
> tomve van a piac ilyen cumokkal, amik eppen csak a feneket nem nyaljak ki
a
> kuncsaftnak, persze jopezer. Nem is beszelve arrol, hogy ezeknek a
> kapcsolastechnikaja, ha modernebbek, tudjak azt, hogy amikor a felvezetok
> megszakitanak egy aramot, ne keletkezzen rajtuk mingya fesz, illetve
amikor egy
> feszt bekapcsolnak, ne legyen rajtuk aram, vagy meg ennel is szelidebb
legyen az
> abra.  Mondjuk odamaszik a pont a felvezeto potencialjara lenduletbol,
neki csak
> meg kelljen fognia nulla fesz es aram mellett. :-)  Mint amikor a hinta
lendul,
> es a vegkiteresnel megfogjuk szeliden, erokifejtes nelkul, es csak akkor
fejtunk
> ki erot, amikor mar menne vissza magatol.)
>
> hjozsi
>
>
>
>