Gyujtasvezerles AVR-el.

[Balla Zoltán]

From: "jhidvegi" <jhidvegi at freestart.hu>
> Itt is van ilyen gond. A tranyonak a feltoltott kondit kell lerantania. De ez
> nem olyan veszes, ki szoktak birni. A kapcsolotranyon minden bekapcsolaskor fog
> keletkezni egy 0,5C*U^2 veszteseg, ami a gyujtas masodpercenkenti szamaval kiad
> egy kapcsolasi veszteseget. 220n es 12V, meg 6000-es percenkenti kapcsolasnal ez
> kemeny 1,6mW :-)
>
>
Nem feltetlenul! Indoklas, lasd lejebb...

> > De, ha tenyleg a primernel kialakulo rezgokor szabja meg az onfrekvenciat,
> akkor a
> > gerjesztest is erre a frekvenciara kell beallitani, mivel igy szinkronban,
> mindig
> Ez mit akar jelenteni?
>
>
Arra gondoltam, hogy ezeknel a klasszikus kapcsolasoknal,ha jol ertelmezem, nem
mindegy milyen idokozokben van nyitva a kapcsolo tranyo, s meddig van zarva.
Konkretan en azt az esetet felteteleztem, hogy szimmetrikus negyszogjellel van a
kapcsolo vezerelve. Ekkor(bar nem ez a kriteriuma) a rezgokorben jatszodo folyamatok
szinkronban fognak zajlani a gerjesztes frekvenciajaval. Az az amig nyitva a tranyo,
addig egyre no az aramerosseg, a kollektorfeszultseg pedig kozelitoleg 0(jo
lenne...) V. Majd a vezerles masodik felperiodusaban ugye lezar a kapcsolo, minek
kovetkezteben a tekercsben tarolt energia elkezdi feltolteni a mar kisult kondit.
Ezt o nem teheti meg csak egy bizonyos fuggveny szerint, aminek az eredo feszultsege
a kondin letrehoz egy pozitiv szinusz felhullamot. Mikor a folyamat eljut erre a
pontra, az az a kondin(kollektoron) levo fesz kb 0V megint, ujra kinyit a
tranzisztor, hisz elerkezett a kov vezerlesi periodus! Ettol kezdve ujra ismetlodik
a folyamat.
Ha megfigyeled, ebben a rendszerben a kapcsolo bekapcsolasanak pillanataban
megkozelitoleg 0V van a kondin, ezert irtam feljebb, hogy nem feltetlenul van ilyen
jellegu disszipacio.

> A gerjesztest ugy kell beloni, hogy legyen eleg ideje az induktivitasnak
> "feltoltodnie" A szikra alatt a rezgokor ugy nez ki, hogy a szikra rovidzarnak
> tekintheto, a kondi pedig a trafo szorasi reaktanciajaval kepez egy sokkal
> kemenyebb (nagyobb frekiju) rezgokort - ahhoz kepest, mint amikor nincs szikra a
> tuloldalon.
> Akkor jon ki a max delej a korbol, ha ugy sikerul a kondit eltalalni, hogy ha
> szikra nelkul max feszre toltodik, a szikra letrejotte nem sokkal ez a fesz
> alatt keletkezzen. Ha tul nagy a kondi, nem eri el a szekunder fesz az atuteshez
> szukseges szintet, ha tul kicsi, akkor meg az atutes bekovetkeztekor a kondiban
> keves az energia, nem alakult meg at a fomezo energiaja a kondi energiaja'va'.
>
>
Ezzel nagyjabol egyet is ertek! Viszont az altalam irottakbol kiderul, hogy ha nem
szimmetrikus kitoltesi tenyezoju negyszoggel vezereljuk a kapcsolot, a jo mukodes,
es jo hatasfok elerese erdekeben ket dolgot kell betartani.
1. A nyitvatartasi idonek a leheto legnagyobbnak kell lennie, ami megengedett az
adott trafotenyezokkel, hogy a maximalis energiat tudja tarolni, es leadni.
2. Ettol az idotol fuggetlenul a kikapcsolasi idotartamnak pontosan a rezgokori
onfrekvencia periodusanak fele kell legyen, ellenkezo esetben csokken a hatasfok, no
a tranzisztor veszelyezettsege.

> Tehat 6V-tal nem lehet jol beloni a majdani 12V-hoz. Latszik, hogy ha adott a
> tranyo es a gyujtotrafo, akkor a kondival tudod kikiserletezni a legnagyobb
> energiat. Megkeresed azt a kondit, aminel mar nem tud atutni, es az ala mesz -
> figyelembeveve, hogy kompresszional rosszabb lehet a helyzet, nehezebben ut at,
> mint szabad levegon.
>
> Ezen kivul a gyertyakorbe szoktak ellenallast rakni. Vagy az osztofejben van,
> vagy a gyertyakabel belese ellenallas. Ezt igazan nem ertem, ezzel lagyitjak a
> folyamatot, talan a gyertya elettartama miatt, vagy ezzel kicsit el tud nyulni a
> szikra ideje? Nem tom.
>
>
Valoszinuleg az ellenallast azert rakjak oda, hogy egyreszt korlatozzak a letrejovo
aramot(biztosan nem tesz jot a gyertyanak a nagy aram), masreszt igy csokkentik a
szikrazas hatasara letrejovo visszahatast a rezgokor fo frekvenciajara. Mivel
enelkul a szikra zarodasakor(ahogy Te is irtad) jelentosen megvaltozhat az
onfrekvencia, es az elhangolna az egesz rendszert erre az idore.
Ugyanakkor ebbol kovetkezik, hogy nem az a lenyeg, hogy a kondin a csucs eppen hogy
meghaladja az atutes feszultseget, hanem hogy "rendesen" meglegyen az atuteshez
szukseges feszultseg. Mondhatni boseggel....Tehat akar 6V-on is be lehet "loni" a
rendszert, mert a mukodes elsosorban nem ettol fugg.

Zoli